Tisza-tó Projekt2013.01.04. 16:56, varosikikoto
Tisza-tó
A tó belső vízterei vízcseréjének természet közeli állapotra hozása, a tározó kapacitásának, használati értékének fenntartása, illetve növelése környezetének károsítása nélkül. A belső áramlási folyamatok elősegítése, az eutrofizációs folyamatok lassítása, a vízminőségnek és a víz használati értékének védelme.
A Tisza-tó meghatározó szerepet tölt be a térség társadalmi és gazdasági életében, valamint a Közép-Tisza természetvédelmi értékeinek megőrzésében. A tervezett tevékenységek összhangban vannak az EU vízkeretirányelvében megfogalmazottakkal, azaz a tározó víztestének környezet- és vízminőség-védelmi alapfejlesztéseinek végrehajtásával, a tervezett és az időbeni fejlődési funkcióinak megőrzésével.
A Tisza folyó és duzzasztott tere, a Tisza-tó 100%-os állami tulajdon, ezért az államnak mint tulajdonosnak a társadalommal szemben fennálló kötelezettségei egyértelműek, elvitathatatlanok, nemcsak a káros többletvizek elvezetése, az aszályos időszakban az öntözővíz-szolgáltatáshoz kapcsolódó vízbázis biztosítása, hanem a tározótér jó karba helyezése, a jó vízminőség, a megfelelő ökológiai állapotok és használati érték kialakítása, valamint a társadalmi megítélés javítása tekintetében is.
Műszaki, gazdasági és társadalmi eredetű szükségszerűség
I. ALPROJEKT: TISZA-TÓ
A folyamatos kaszálás, illetve vegyszeres irtás már nem elegendő a növényzet terjedésének megállításra, esetleg visszaszorítására, mivel a felhalmozódott iszapréteg kiváló táptalajul szolgál a vegetációnak, ezért azt csak gyökérzónás kotrással lehet megoldani. Fontos a kotráson túl a tápanyagul szolgáló hordalék tározó térbe jutásának megakadályozása, főként árvíz idején. Ezen célokat szolgálja az öblítő csatornák torkolati szabályozó műtárgyai, amelyek karbantartása, rekonstrukciója elengedhetetlen.
A Tisza-tó mint létesítmény, véglegesen nem került kiépítésre, annak befejezése nem történt meg. Ezek a hiányosságok, valamint az elmúlt több mint 30 éves időszak üzemelési tapasztalatai alapján olyan beavatkozások szükségességét igénylik, amelyek fenntartják a létesítmény megfelelő vízminőségét és vízkapacitását, gazdasági hasznosíthatóságát, rendkívüli adottságokkal rendelkező ökológiai állapotát. Ezek a beavatkozások szoros kapcsolatban vannak egymással, ezek kölcsönösen egészítik ki egymást.
A Jfcs. és az Nkfcs. beeresztő műtárgyai a Tisza-tó szerves részét képezik, számos, ma már nélkülözhetetlen igényt elégít ki. Általuk történik a Jászsági és Nagykunsági öntözőrendszerek vízellátása, valamin a Körös völgybe 16 m3/s vízátvezetés (TIKEVIR). A térségi vízátvezetési igény az érzékelhető klímaváltozással egyre hangsúlyosabbá fog válni, miközben annak kielégítése a műtárgyak üzembiztonságának folyamatos csökkenése miatt egyre bizonytalanabbá válik. A beeresztő műtárgyak üzemképtelenné válása az egész vízrendszer megbénulásával járhat. Sokrétű elvárás - mint a vízszolgáltatás biztonsága a vízminőség megőrzése mellett, az árvízi üzemmód, amely tulajdonképpen „vész-üzemmódnak” is tekinthető - igénybevétel fogalmazódik meg velük kapcsolatban, amire a beeresztő műtárgyak sem üzemirányítás, sem műszaki felszereltség vonatkozásában nincsenek megfelelően felkészítve. Az egyre bizonytalanabbá váló üzemképesség, amely indokolttá teszi a műtárgyak korszerűsítését, átalakítását. (Pl: vízszolgáltatás árvíz idején…)
Beeresztő-,leeresztő műtárgyak fejlesztése, rekonstrukciója
- Az első elem keretében a VI., IX., X. szabályozó műtárgyak rekonstrukciója, valamint a Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornák zsilipjei vezérlési rendszerének fejlesztése valósul meg
- Új létesítmény építése keretében a Kiskörei hullámtéri vízleeresztő műtárgy és hallépcső megépítésével egyrészt táj-rehabilitáció, másrészt az alvízi és felvízi életterek ökológiai kapcsolata kerül kialakításra
Jó áramlási viszonyok biztosítása, vízpótlást biztosító belső csatornarendszerek kialakítása, rekonstrukciója
- Az Aponyháti öblítő rendszer és a Nagy-morotva felső végének összekötése
- Csapói Holt-Tisza összekötése az élő Tiszával
- A Kis-Tisza utolsó 5000 méterének fenntartó kotrása
- VI. öblítő csatorna hossz-irányú fejlesztése
- Tiszafüredi vízpótló rendszer rekonstrukciója
Tisza-tó partvonalainak rögzítése
A Sarudi-medencében Tiszanána és Sarud térségében a tározó partvonala erősen kitett a hullámverésnek, továbbá a turizmus elvadulása következtében a kialakított biológiai védelem rombolásából adódóan rendszeresek az elhabolások amely megszüntetése érdekében mintegy 1000 méter partbiztosítás kiépítése szükséges.
A részprojekt kizárólag a Kiskörei-tározó területén szükséges fejlesztéseket, rekonstrukciókat tartalmazza
A részprojekt 4 önálló elemből áll össze:
- Beeresztő-, leeresztő műtárgyak, zsilipek építése, fejlesztése, rekonstrukciója
- Jó áramlási viszonyok biztosítása, vízpótlást biztosító belső csatornarendszerek kialakítása, rekonstrukciója
- A vízi-növényzet terjedésének szabályozása, ökológiai egyensúly megteremtése
- A Tisza-tó partvonalainak rögzítése, hullámverés elleni védelem
A Vízi-növényzet terjedésének szabályozása
A vízi-növényzet terjedésének szabályozása, ökológiai egyensúly megteremtése
- A feliszapolódás következtében kialakult sekély vízállás és a vízi-növényzet túlburjánzása miatt szükséges a Poroszlói-medence Kőhíd-lapos térségének és a Szilas-fok - VI. öblítőcsatorna - Lapos–morotva térségének gyökérzónás kotrása 40 ha felületen,
- valamint hasonló okokból az V. öblítőcsatorna felső szakaszának és az Abádszalóki-öböl Érfűi térségének fejlesztése 14 ha felületen.
-
- Nyomvonal jellegű kotrások összhossza: 14,3 km
Becsült kitermelt anyag mennyisége: 403000 m3
Ezen belül az Aponyháti és a Csapói Holt-Tisza fejlesztése mintegy 156 ezer m3 iszap és üledék, valamint a Kis-Tisza, a VI. öblítő csatorna és a Tiszafüredi vízpótló rendszer rekonstrukciója mintegy 246 ezer m3 iszap kotrásával valósul meg.
A „Vízinövényzet terjedésének szabályozása” projektelemek összesített becsült anyagmennyiségei:
Gyökérzónás kotrással érintett területek nagysága: 108 ha.
Becsült kitermelt és kiszállított anyag mennyisége: 325000 m3
Ezen belül:
Kőhid-Lapos gyökérzónás kotrása ,a beavatkozással érintett terület tervezett nagysága 40 ha.
Szilas-fok, VI. öblítőcsatorna, Lapos Morotva térségének gyökérzónás kotrása. A beavatkozással érintett terület tervezett nagysága 40 ha.
V. Öblítőcsatorna felső szakaszának gyökérzónás kotrása. A beavatkozással érintett terület tervezett nagysága 14 ha.
Az Abádszalóki-öböl vízellátását biztosító IV-es öblítő csatorna mellékágának gyökérzónás kotrása. A beavatkozással érintett terület tervezett nagysága 14 ha.
|