A Tisza-tó olyan állóvíz, amely folyik. Viccesen, de találóan jellemezte így egyik jeles vízügyi szakemberünk az Alföld legnagyobb vízterét. A változatos élőhelyekkel és élővilággal rendelkező féltermészetes–félmesterséges víztározó valóban egyedülálló létesítmény, amely egyedi bánásmódot kíván. Halgazdálkodása sem szorítkozhat csupán a hagyományos telepítésekre, kihasználatlanul hagyva a környezeti adottságokban rejlő lehetőségeket. Mellettük olyan projektekre is szükség van, amelyek hosszú távon garantálják a halállomány fennmaradását és fejlesztését. Ezek a beruházások lényegesen meghaladják a Sporthorgász Kft. anyagi lehetőségeit, annyira azonban már gazdaságilag és szakmailag is megerősödtünk, hogy 2013-ban megkezdhessük terveink tényleges megvalósítását.

Köztudott, hogy azok az ecsetpázsitos ívóhelyek, amelyeken a tározó első éveiben milliószám termett az ivadék, a tartós elárasztás következtében eltűntek. Ha nincs tavaszi áradás, amely tartósan elönti a töltések lábát, a szaporulat elmarad a kívánatostól. Ezen fog segíteni az a már tervezés alatt álló úszó halkeltető, amely a jövő évben elkészül, 2014 tavaszától pedig üzemszerűen termelni fog. Az évi 10 millió zsenge ivadék előállítására képes állomás a csuka, süllő, tőponty és harcsa szaporítása mellett olyan fajokkal is foglalkozhat majd, mint a jász, a compó, a széles kárász vagy a sügér. Előnye, hogy építési telket nem igényel, vízellátása helyben megoldott, az ivadék ugyanabban a vízben kel ki, amelybe később visszakerül, és a Tisza-tó bármely részén működtethető, ahol csatlakozhat a villanyhálózatra. A keltető egyben előnevelő is lesz, kádjaiban védett körülmények között táplálva fejlődhetnek az ivadékok. Amikor napraforgómagnyi méretet elérve egy-két hét múltán kikerülnek a szabadba, már ők falják fel azokat az apró, de nagy tömegben rendkívül veszélyes kandicsrákokat, amelyek a frissen kelt ivadékoknak halálos ellenségei.

Minél fejlettebben helyezzük ki a kishalakat, annál nagyobb a megmaradásuk esélye. Ezért olyan lerekesztett, zsilippel ellátott kis tavakat fogunk kialakítani a tározó fűvel borított magasabb részein, amelyek a tavaszi áradások vizével feltöltve alkalmassá válnak a zsenge ivadék további nevelésére. A frissen elárasztott szárazulat táplálékkínálatán növekvő halak egy-két hónap alatt elérik azt a fejlettséget, amely nagyarányú túlélésük záloga, és ekkor visszaengedjük őket a tározó vizébe. A lecsapolással az is lehetővé válik, hogy megújuljon a szárazföldi növényzet, és így a következő évben újraindulhasson a folyamat. A tavak tározón belüli elhelyezése magában hordja annak eshetőségét, hogy egy kora nyári árvíz kimossa belőle a halakat. Veszteség azonban így sem ér bennünket, hiszen az ivadék a Tisza-tóba kerül, ahol az áradás ugyancsak kedvező körülményeket biztosít számára.

A szaporítás és ivadéknevelés rendkívül fontos feladat, mert ez teremt alapot a halállomány fenntartására és fejlesztésére. Felelős halgazdálkodóként azonban feltétlenül gondoskodnunk kell az ivarérett (horogérett) állomány életfeltételeiről és biztonságáról is. Ehhez kifejezetten horgászérdekeket szolgáló élőhelyfejlesztések szükségesek, a túlburjánzó hínárnövényzet visszaszorításától a telelőhelyek biztonságossá tételén keresztül a telelőkhöz vezető útvonalak kialakításáig. E rendkívül költséges beavatkozásokat alapos hidroökológiai felmérésekkel kell megalapozni. Megnyugtató, hogy az elővizsgálatokban, a tervezésben és a megvalósításban az ország legjobb szakemberei és szakmai szervezetei lesznek a partnereink.

A felsorolt munkálatokat túlnyomórészt pályázati forrásokból fogjuk finanszírozni, az önrészt és a biztonsági tartalékot azonban saját bevételeinkből kell fedeznünk. Köszönet horgászainknak, akik a Tisza-tavi horgászengedélyek megvásárlásával e közérdekű fejlesztési célok mielőbbi megvalósítását is segítik.

Hegedüs Gábor

ügyv. ig.

Tisza-tavi Sporthorgász K. N. Kft.

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.