A Tiszafüredi Sporthorgász Egyesület október 24.-én, vasárnap rendezte meg az ilyenkor szokásos őszi, ragadozóhal fogó versenyét a füredi holtágon. A verseny nyílt volt, felnőtt és ifi kategóriában bárki nevezhetett. Ennek a családias kis viadalnak egyébként érdekessége, hogy pergetve és élő csalival is lehetett horgászni, a két horgászmódszer nem került külön értékelésre, így rejtély volt, hogy a pergetők közül kerül-e ki a győztes több darabszámú, ám általában kisebb súlyú halakkal vagy a kishallal csukázók fognak nyerni egy-egy nagyobb példánnyal.

 

 

 

 

 

 

 

Bár vízleeresztés előtt voltunk, még nem kezdődött meg az apadás, mégis volt bennünk némi kétség a jó fogásokkal kapcsolatban, ugyanis előző nap szintén a holtágon rendezték a Rapala pergető versenysorozat egyik fordulóját, így a vasárnapi versenyt megelőző időszakban kis holtágunkon az átlaghoz képest sok csapat horgászott és hát a Rapala fogási statisztikái sem voltak túl bíztatóak.

 

A kikötőben, a regisztráció és a sorsolás közben gyors taktikai megbeszélés folyt a párok között, a pergetők sokat dilemmáztak, az általában nyerőbbnek tűnő balinozást vagy a csukák becserkészését válasszák-e. Az eligazítás után gyorsan csónakba szálltunk, csapattársammal, Farkas Szabolccsal a balinok mellett döntöttünk és hamar lehorgonyoztunk a sziget utáni, sekélyebb vizű átvágás közelében „innen nem mozdulunk 4 órán keresztül” jelszóval. A kishallal horgászók többsége a kikötő előtti mederbe dobta be az úszós vagy fenekezős felszerelését, pergető barátaink közül is sokan a medertörésen próbáltak szerencsét süllő reményében, mások pedig a tökleveles szélén igyekeztek a csukákat körforgókkal, kanalakkal horogra csalni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Amíg a csónakban ülve vártuk a verseny kezdetét, láttuk, hogy folyamatosan hajtja a balin a kishalakat, így nagy reményeket fűztünk a horgászathoz., Több felszíni rablás is volt körülöttünk, ezért eleinte alig süllyedő csalikat húztunk, de hamar rájöttünk, hogy mélyebben kell keresni a halakat, ezért mindketten egy már balinra jól bevált ASP műcsalit tettünk fel és szinte az első dobásra sikerült is fognom egy 30 dkg körüli példányt. Szabolcsnak szintén hamar volt egy kapása, de sajnos a hal nem akadt meg. Az erős kezdés után sajnos számunkra több órás kapástalanság következett, hiába próbáltunk kitartani az ígéretesnek tűnő pályán, kénytelenek voltunk többször is helyet változtatni és követni a folyamatosan vándorló balincsapatot, de így sem jártunk sikerrel.

 

Közben egyre több fogásról érkezett hír a kikötő környékén horgászóktól, Szarvas Laci kitartóan gumihalazott a medertörésen és már a verseny elején egy kövessel büszkélkedhetett, majd több csukát is sikerült zsákmányolnia, Szappanos Zoli szintén gumihalazott, sajnos elengedett egy nagyobb halat. A kishallal horgászóknál is egyre több csuka volt és a növénymezők mellett pergetők is szákolták kisebb csukákat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ennek tudatában gondoltuk, nekünk is váltani kellene és sekélyebb vizek felé csorogtunk csukák és kölyökbalinok reményében (utólag nézve nagy hiba volt otthagyni az átvágást). Kinéztünk egy ígéretes töklevelest, ahol folyamatosan rebbentek szét a kishalak, Szabolcs kiscsukákra számítva körforgóval és kanállal dobált tovább, én sügerező botra váltottam, bízva abban, hogy az előző heti verseny tapasztalatai alapján apró csalikkal megint sikerül fogni néhány 10-20 dkg-os balint. Nem kellett sokáig várni a kapásra, több erőszakos koppintás után el is ütötte a körforgómat egy tenyeres sügér, amit nagy magabiztossággal – minek ehhez a kis sügérhez szák? – kézzel próbáltam a csónakba emelni, de a halam ezt a műveletet egy utolsó kirohanással megakadályozta és búcsút intett. Ezután gyors csalicsere, apró twisterek fel, sügerezzünk! (balszerencsémet újabb baki követte, pontyzsákunkat sikerült feltekerni a motor csigájára, így bajban lettünk volna több sügér életben tartásával, bár kínunkban ezen már csak nevetni tudtunk) Kb. egy órát vesztettünk a versenyből hiába, több sügér nem jelentkezett és mi is visszatértünk az eredeti tervhez, újra üldözőbe vettük a bandázó balinokat a sziget oldalában. Ekkor már csak fél óra volt hátra a versenyből, a nap is kisütött, a kishalak feljebb jöttek, ezért vízfelszín alatt húzható wobblerekkel próbálkoztunk tovább. Még az indulás előtt kaptunk kölcsön Virág Balázstól egy igen jól verető SHIRASU wobblert, a héten az összes balinját ezzel a csalival fogta, Szabolcs is ezzel próbálkozott tovább és pár dobás után már szákoltuk a fél kg-os balint, ezzel meglett a hajrában társam első hala. Nem messze állt tőlünk Balázs, akinek most kivételesen ez a wobbler nem működött, ő is egy kisebb balinnal fejezte be a versenyt. Én hiába húztam a máskor fogós twistert, wobblert, nem volt több rávágásom. Néhány üres behúzás után Szabolcsnak újabb kapása volt, a balin jóval nagyobb volt az előzőnél, innentől már reménykedhetett egy jó helyezésben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az eredményhirdetésre várva megtudtuk, hogy kishallal jópár darabosabb csukát fogtak és Hegedűs Gyula is több csukát zsákmányolt pergetve, nagy volt a találgatás tehát, hogy a kishalasok vagy a pergetők javára billen majd a mérleg.

 

Végül első helyezést ért el Balasi Béla 1900 gr-mal élőcsalival horgászva, második helyezett lett Farkas Szabolcs 1380 gr-mal pergetve, a dobogó harmadik fokára pedig Hegedűs Gyula léphetett fel 1300 gr összsúlyú pergetve fogott halaival. Ifi kategóriában első helyezést ért el Balogh Albert 600 gr-mal.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A versenyt az Energofish Kft. támogatta.

 

 

 

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.