Tiszanána keleten Saruddal, északra Kömlõvel, nyugaton Kiskörével határos. Déli határát a Tisza folyó alkotja mely ideális helyszín harcsafogóversenyre.

Nem véletlen hogy immáron negyedik alkalommal került megrendezésre 2010. szeptember 11-12 között a már hagyományosnak mondható harcsafogó verseny és fesztivál.

Dinnyéshát Tiszanánához tartozik, de miután legalább hat kilométerre esik tőle, egy kissé elkülönül. Feljogosítja erre a Tisza közelsége és a kis üdülőtelep szépsége, no meg méltán népszerű strandja, hajó és csónakkikötője. A Tisza ékessége mondják a településre és igazuk van. Talán a legszebben parkosított és gondozott kikötő a Tisza mentén, pedig szép számmal vannak riválisai.

Nálunk a Balaton mentén, ha pesti ember költözik valamelyik kisebb faluba, azt mondják rá „bebiró”. Ami nem bántó megkülönböztetés csak jelzésértékű, hogy nem őslakosról van szó, akinek kötődése a falujához annak értékeihez-hagyományaihoz magától értetődő. Nikodém Miklós tíz évvel ezelőtt került ide a fővárosból és néhány horgászattal egybekötött látogatás után úgy döntött, hogy otthagyja a fővárost és megpróbál itt gyökeret verni. Ma a kedvelt, No.-409 számú söröző és pizzéria tulajdonosa a népszerű Frog csónakcsalád egyik forgalmazója, elismert és elfogadott horgász, aki szerelmese lett a Tiszatájnak, Dinnyéshátnak, az ottani életformának.

A Dinnyésháti harcsafogó verseny kitalálása, megszervezése, lebonyolítása nem kis feladat, hiszen a verseny az évek múlásával belépett a rangos tiszai horgászversenyek sorába, olyan eseménnyé vált, amely méltó lezárása a nyári horgász szezonnak. Amelynek persze koránt sincsen vége, hiszen még csak most kezdődik a süllőzőszezon, eleinte mártogatással, majd a vízleeresztéssel és a hideg idő beköszöntésével az egyre népszerűbb gumihalazással. A helyszín kiválasztása telitalálat, a folyó közel van a sarudi öblözethez az abádszalóki medencéhez és a kiskörei vízlépcsőhöz.

Vízre teszik a csónakokat

A Tiszát ismerők állítják, hogy húsz éve nem volt ilyen mértékű ívás, mint az idén a tartós árvíznek köszönhetően. Hihetetlen mennyiségű ivadék van a folyóban és a tározóban, most az a legnagyobb gond, hogy lehet ezt a felbecsülhetetlen értékű ivadékot átteleltetni. Nem véletlenül ülésezik a napokban a Magyar Tudományos Akadémia kihelyezett tanszéke Tiszafüreden éppen ez ügyben. A halas tudósok munkájára számít az új halászati hasznosító, a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft vezetése és nyilván a vízügyi hatóságokéra is, hiszen a végső szót mégiscsak ők mondják ki. Hogy a Tisza mire képes azt nemcsak az árvizek kapcsán tapasztalhattuk meg, hanem az ilyen békebeli időben is, mint az idei. Mellékágaiban, mellékfolyóiban, például a Zagyvában, soha nem látott halbőséget regisztrálhatunk. A zagyvakörnyéki kis települések kocsmáiban szakajtó szám lehet venni a 30-40 centis csukát. Ennyi „horgászt” amennyi manapság a Zagyva partján megfordul emberemlékezet óta nem láttak… Ajánlom is a környék halőreinek szíves figyelmébe meg a tisztességes horgászokéba is. Ne engedjék elhordani, lerabolni azt az állományt, amely a következő évek rekordlistás zsákmánya lehetne. A törzsállományról már nem is szólva!

Esős barátságtalan idő fogadta a már pénteken délután megérkező versenyzőket, akik esélylatolgatás címén bevonultak a No-409. számú sörözőbe a harcsafogó verseny főhadiszállására. Amely néhány óra múlva valóban olyan volt mint egy kisebb hadszíntér ahol meglett férfiak birkóztak a delirium tremens nevű ellenféllel és meg kell mondanunk, hogy az utóbbi, néhány esetben kiütéssel győzött!

Másnap reggel néhány későn ébredőtől eltekintve nekivágott a harminc csónak majd hatvan versenyzővel, hogy megmutassa, harcsahorgászatban nem ismernek tréfát. Szigorú szabályai vannak a versenynek, evvel most nem untatnám az olvasót, néhány a fontosak közül: a parttól tíz méter távolságot, egymástól huszonöt métert kell tartaniuk. A halat mérlegelés után kíméletesen kell visszaengedni. A csónakokban a versenyzőkön kívül más személy nem tartózkodhat. A verseny rendezősége helytelen magatartásként értékeli, és a versenyből kizárja azt a versenyzőt, illetve csapatot, mely a környezetét szennyezi, gondatlan magatartásával kárt okoz, a többi versenyzőt veszélyezteti.

Váratlan vendég a piócás horgon!

Sikeres volt a kagylóbeles gilisztás csali

A verseny időtartama kétszer hat óra volt, szombaton és vasárnap 7h-tól 13h-ig tartott a verseny, a 405fkm-től a 412fkm-ig a Tisza folyó medrében.

A fogást azonnal jelezni kellett valamelyik versenybírónak még mielőtt szákba vagy bilincsre került volna a hal, ellenkező esetben a fogás nem számított bele a versenybe. A versenyzők a horgászrendben meghatározott eszközökkel és módszerekkel horgászhattak.

Mielőtt versenyről szólnék néhány mondat a díjazásról, amelynek összértéke meghaladta az egymillió forintot. A győztes csapat 1 hetes olaszországi horgászaton vehet részt a Pó folyón (Lombardia). A második helyezettek hajdúszoboszlói wellness hétvégén pihenhetik ki a harcsázás fáradalmait. A harmadik helyen végző együttes értékes horgászfelszerelésekkel gazdagodik. Ezen kívül az első tíz helyezettet is jutalmazzák és lesz ajándéksorsolás a nyeretlenek között, köszönet érte a szépszámú támogatóknak.

A Dinnyésháti csónakkikötő

A harcsafogás klasszikus módszere a kuttyogatás, de a Tiszán már évek óta nagy divatja van a lesúlyozott vontatott műcsalis horgászatnak. Változatlanul dívik az egyszerű fenekezős horgászat lóbogárral, piócával, kagylóbéllel. A versenyzők egy része megmaradt a kuttyogatásnál a kényelmesebbje lehorgonyzott csónakból is kuttyogatott. A szombati barátságtalan hűvös idő nem vette el a harcsák kapókedvét (miért is vette volna el?). Egymásután kerültek horogra az apró 30-40, esetenként majdnem hatvan centis kis harcsák. Az értékelhető legkisebb méret 60 centiméter volt! A mezőnyben jelen voltak a korábbi harcsafogó versenyek nyertesei, így izgalmas megmérettetésnek néztünk elébe. Az első Tiszanána-Dinnyésháti versenyt négy évvel ezelőtt az a Csernák Zoltán Sáringer Dezső kettős nyerte, akik azóta is hűséges résztvevői a versenynek és csak kuttyogatva hajlandók horgászni. Szegedre valók, és ahogy ők mondták az igazi tiszai harcsahorgász csak kuttyog! Nem is akárhogyan egy jókezű tiszai kuttyogó még egy népdalt is képes végigütni a folyón. Mit lehet erre mondani: Lássuk, halljuk!

Megvan az első harcsa

Ennek még nőni kell..

Ennek is…

A Kiss Sándor- Pallagi János duó az idősebb korosztályt képviselte, ők is nyertek már itt, és úgy ismerték ezt a folyó szakaszt, mint a tenyerüket. Rajt után azonnal felhúztak a versenypálya felső szakaszára, és ott próbálták a harcsákat horogra csalni. A Berényi Asztalos páros nem ült a nem létező babérjain, sokat jártak fel alá a folyón keresve a legjobbnak gondolt helyet és az utolsó percig kitartottak. Amit a Tisza tisztességgel honorált, az első forduló utolsó percében hét kiló fölötti harcsát billentettek be a csónakjukba. A 26-os rajtszámú csónakban Nagy Gábor egyedül árválkodott társa nem érkezett meg időben. Ez cseppet sem zavarta, különleges úszós fenekezős szerelékével, ami azért megért egy misét, 7300 grammos harcsát fogott. Mint a verseny végén kiderült, ez a negyedik helyre volt elég. A 14-es számú hajóban egy ifjú reménység Konczos Bence Ákos verte a vizet nem is akárhogyan. Egy héttel korábban Szegeden az ottani kuttyogatós versenyen a felnőtteket megelőzve első helyen végzett! Idősebb társa nagyon figyelte a botok spiccét néha megszólalt és csak annyit mondott: „Az élet olyan, mint a motorkerékpár, be kell rúgni!” Ennek a mondatnak Tiszanána környékén nagy sikere van…

Az első forduló lefújás előtti harcsája

Az első napon tizenkét csónakban volt értékelhető mérlegelés, az apró, nem értékelhető kis harcsák száma, meghaladta az ötvenet.

A szombati forduló lefújása után a mezőny felsétált a N0.-409. számú söröző kertjébe ahol már sátor alatt fogyaszthatták el a nagyszerűen elkészített csülökpörköltet, melyet Bálint János és Bálint Sándor séf urak készítettek. Még korántsem volt vége a napnak, hiszen a rendezvény fesztiválként is meg volt hirdetve. Sorban érkeztek a fellépők előbb egy tehetséges fiatalember Szikra László kiskörei testnevelő tanár, a most oly népszerű stend-ap műfajban alkotott maradandót, majd a jászapáti Hétszinvirág néptánc együttes következett, fergeteges bemutatóval. A hangulatot fokozandó megérkezett a Raksi Mandala hastánc együttes, mondanom sem kell, hogy mindent elsöprő sikert arattak! Valami kezdett megvilágosodni a Tisza partján az arab néptánc kultúráról a lelkes férfinézők között. Az estét tűzijáték zárta két részben, a műsor második fele, nagyon látványosra sikeredett.

Vasárnapra visszajött a nyár és mindenki bizakodva indult a folyóra remélve, hogy a jó idő meghozza a harcsák kapókedvét. (Vajon miben bíztak?) Azért írom mindezt kicsit szkeptikusan, mert két hónapja Kazahsztánban forgattam harcsázásról szóló filmet 46 fokos melegben szúnyoginvázió közepette, ahol naponta kaptunk a táborparancsnoknőjétől időjárás és vízállásjelentést. Holnaptól pezsdül a folyó remek napos idő lesz enni fog a harcsa. Mondanom sem kell, hogy egy darabot sem fogtunk. Két nap múlva front éri el az Ili folyó térségét, -jelentette a táborparancsnoknő- árad a folyó, mert a Tien-Sanban hatalmas esőzés volt, most ér ide a zavaros víz kuttyogatás elfelejtve. Aznap két darab 250 centis harcsát 70-80 kiló körülit sikerült lencsevégre kapnunk…

Az idő valóban gyönyörű volt a partmenti fák  már rozsdáltak és aki nem versenyzett az egymásután fogta a szebbnél szebb kősüllőket. Három darab az engedélyezett, ezen a vasárnapon kősüllő siratót is rendezhettek volna, annyi került bilincsbe, szákokba, szatyrokba.

Adja a folyó a halat, de jó lenne gondolni a holnapra is, meg a holnaputánra is, kedves sporttársak!

A jászapáti néptáncosok

A hastáncos lányok

A stand-up magányos műfaj

A halőrök verseny alatt is dolgoztak

Vasárnapra nagyon alábbhagyott a harcsák kapókedve, fele annyi halat sem sikerült fogni, mint az előző napon. Volt azért egy legény a vidéken, aki versenyen kívül gumihalazva bosszantásul fogott egy kilenckilósat, ráadásul élesben a kameránk előtt. Csak a becenevét jegyeztem meg „Keszegnek” hívták a kollegát, aki ha elindult volna a versenyen mindent vitt volna. Amúgy ismert jókezű pergető horgász, látszott rajta, hogy a kisujjában van a pergetés tudománya. A verseny az utolsó percig nyílt volt, a győzelmet végül a Kiss-Pallagi páros szerezte meg 8920 grammos teljesítménnyel. Második helyen a Marzcis-Barócsi kettős végzett 8230 grammal, a harmadik helyen a Berényi Asztalos duó végzett 8070 grammos teljesítménnyel.

Vasárnap sem maradtunk harcsa nélkül

A harcsafogó verseny mellett nyugodtan kiírhattak volna rendezők egy töltött káposzta bemutató főzést is. Az érdem Orbán Imréé töltött káposztája, „Arany káposzta” díjat érdemelt volna.

Rengeteg volt a felajánlás, különdíjat kapott a legszebb női csizma viselője, a legfiatalabb versenyző, a legtávolabbról érkezett és még tudnám sokáig sorolni. Helyette inkább álljon itt a szponzorok listája, akiknek mi sem mondhatunk mást. Jövőre veletek ugyanitt!

„Keszeg” sporttárs versenyen kívüli szép harcsája

dr. Tóth József Tiszanána polgármester és a „mindenes” Nikodém Miklós a díjkiosztón

A győztesek és a helyezettek a dobogón

A Jászberény i Silurus horgászbolt 3 db tízezer forintos vásárlási utalványt ajánlott fel.

A Minardi cég horgászbotokat, orsókat, székeket. A Sipos horgász-vadászbolt Okuma orsókat és botokat. A Stég horgászbolt Abu Garcia orsót. Az egri Horgászparadicsom minőségi poláros pulóvereket. Értékes ajándékokat kaptak Tiszanána önkormányzatáról azok a szerencsések, akiknek a sorsoláson kedvezett a szerencse. Támogatta a rendezvényt a Tisza-tavi Hal és Természetvédelmi Egyesület, Nonstop Kikötő Tiszafüred, Elektro Szolgáltató 98 Kft, www.horgaszoldal.hu, net Horgasz.hu, Dinnyéshátért Közalapítvány, PV TV, „Fincsi” 2000 Kft. Isaszeg, Minya Gábor kőfaragó, Frog 5 M, Horgászparadicsom Eger, Radius, Paksi Atomerőmű HE.

Zákonyi Botond