— Pont Magyarország legszebb tájain, így a Tisza mentén sokszor a szociális gondok a legnagyobbak. A jövőben ezért a közmunkaprogramokban is elsőbbséget kell kapjanak az élővizeink védelmében folytatott közmunkák. Ezeket akár az önkormányzatok, akár a vízügyi és környezetvédelmi szervezetek bevonásával fontos végrehajtani — mondta el Soltész Miklós, az Országgyűlés Szociális- és Családügyi Bizottságának alelnöke a konferencia utáni sajtótájékoztatón. — A szociális problémák megoldásában élővizeink megtartása, megőrzése és az engedélyezett, ellenőrzött horgászat segítése mindenképpen fontos lesz a jövőben. Akkor lehet munkahelyeket teremteni ezeken a vidékeken, ha a vízi- és horgászturizmus fellendül — mondta az alelnök.

Bánki Erik, az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságának elnöke úgy vélte, a horgászturizmus Európa-szerte nagyon komoly fizetőképes keresletet tud teremteni. Ennek néhány alapfeltétele van: a természeti környezet, a kellő infrastrukturális háttér, és ami a legfontosabb, a jó minőségű és megfelelő halállomány. Nálunk a legnagyobb probléma ez utóbbival van. — Olyan mértékben lecsökkent az elmúlt 30 évben a halállomány, hogy az akkorinak nagyjából egyötöde áll ma rendelkezésre. Azon a ponton vannak természetes élővizeink, hogy talán az utolsó pillanat van a beavatkozásra.

 Mert ha az őshonos halfajták kihalnak, akkor azok újratelepítése sokkal drágább lesz, mint a meglévő helyzet javítása — mondta az elnök, aki egy példát is említett arra, hogy mekkora pénz van a horgászturizmusban: Németországban amíg egy kiló ponty az üzletben nagyjából 2,5-3 euróba kerül, addig ha horgásztatással kerül horogra a turizmus során, akkor 55-60 euróba.

 Bánki Erik hangsúlyozta, hogy kell változtatni a halászati törvényt.A halászoknak kvótát kell adni a kifogható halmennyiségre, mert szerinte tarthatatlan, hogy gyakorlatilag korlátlan mennyiségben vihetik el a halakat az élővizekből.

Emellett meg kell tiltani az ívási időben történő halászatot, és nagyon szigorúvá kell tenni az ellenőrzést. Azaz több halőrre van szükség, és a rendőröknek is nagyobb létszámot kell biztosítani arra, hogy amúgy a rendőrségi törvényből következő feladataikat el tudják látni. — Azzal, hogy szigorítjuk a halászat feltételeit, valószínűleg csökkenni fog a halászok száma. Viszont jóval több új munkahely keletkezik a horgászat terén. Tehát azokra a halászokra, akik nem tudják vagy nem akarják a halászati tevékenységet folytatni, óriási szükség van a horgászturizmusban — mondta Bánki Erik. Szalay Ferenc szolnoki polgármester mindehhez hozzátette: ma hozzávetőleg 350 ezer horgász van Magyarországon, Szolnokon pedig 11 ezer horgászjegyet adnak el. Ezzel szemben 150 halász dolgozik a Tiszán. — A horgászok évek óta jelzik, hogy a rablóhalászat elviszi a halakat, és a horgászoknak nem jut hal a természetes vizekből. Ha ez így folytatódik tovább, feléljük a tartalékainkat, elvész a halállomány, és nem lehet visszatérni arra a pontra, amiből újra lehetne telepíteni azt. A halászoknak is az lenne a jó, hogyha mindenki kiismerhető irányokba menne. Ehhez hozzátartozna az is, hogy az önkormányzatok megkaphassák a természetes vizek kezelői jogát. Ha ez megtörténne, akkor abban a pillanatban az önkormányzatok minden erejükkel azon lehetnek, hogy a vizek tiszták legyenek, a halállomány mennyisége, minősége szintén normális legyen, és a béke megszülessen a halászok és a horgászok között — hangsúlyozta a polgármester.