Kösz ki a reagálsát.

Szóval pont ez a baj, hogy a mulasztás nem egyenlő a gondatlansággal. Persze gondtlanul is lehet mulasztani, de ettől az állatkínzás bűncselekménye még nem bűntethető gondatlan elkövetés miatt.

Csak egy példa a szándékos mulasztásra. Pl. Egy kennelbe zárt kutáynak addig nem adsz enni, amíg az éhen nem pusztul. Mondjuk, nem kívánod a kutya pusztulását, de belenyugszol abba a ténybe, hogy ha egy hónapig nem táplálod, akkor elpusztul. Ezt úgy híváják, hogy eshetőleges szándék.

De, hogy a témánál maradjunk, ha a btk. egy cselekény gobdatlan alakzatát is büntetni rendeli, akkor az egy külön bekezdésben (minden esetben feltünteti) Ebben az esetben ilyenről nincs szó.

Írtam a Legfőbb Ügyészség egy a tárban hozott állásforglalásáról is. Ebben kifejti, hogy halászat és horgászat körében a második bekezdésben foglaltak jelenthetik csak az elkövetést, tehát a hhtv-be ütköző tiltott módszer alkalmazása.

Ezen állásfoglalás alapján nem lesz pl.  állatkínzás  bűncselekmény az engedély nélkül, marázsával halászó személy tevékenysége.

A problémát azért vetettem fel, mert érthetetlen számomra, hogy az új vízkezelő miért nehezíti meg saját dolgát, amikor ilyen szabályokat hoz, holott a problémát sokkal egyszerűbben is meg lehetne oldani.

A mulasztás gondatlan alakzat, tehát az állatkinzás gondatlanul is lekövethető

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

 
A Btk 266. § értelmezése

A törvényben megfogalmazott állatkínzás tényállása gerinces állatokra vonatkozik. A törvény szerint az állatkínzás elkövetési magatartásai az olyan indokolatlan bántalmazás, vagy olyan bánásmód alkalmazása, amely alkalmas arra, hogy a gerinces állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

A tényállás a bántalmazás, és nem a fizikai fájdalom okozása fordulatot alkalmazza azért, mert a törvény a büntetőjogi szankcionálást nem az állatban elért érzethez, eredményhez, hanem az elkövető magatartásához kívánja kötni.

Nyilvánvalóan nem minden jellegű testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet. Azonban ebben az esetben is rangsorolni kell, meg kell határozni, hogy melyek azok az alkalmazott eszközök, amely büntetendőek, és melyek azok, amelyek nem.

A bánásmód alkalmazásába beleértendő minden olyan fizikai ráhatás vagy mulasztás, ami a bántalmazás körébe nem sorolható, ugyanakkor ez az elkövetési magatartás az állat bántalmazásának, szenvedésének a folyamat jellegét is értékeli.

Szia pecas70!

Kicsit vitatkoznék a véleményeddel aza labbiak miatt:

A többször módosított büntető törvénykönyv, az 1978. évi IV. tv. alapján

 Állatkinzás

266/B. § (1) Aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény álta

Számomra egy kicsit sántít a törvény szöveg alá írt érevelés. Előrebocsátom, nem a külső akadás mellett kívánok érvelni, a címbeli szándékkal egyetértek én is.
 
Így újra olvasva a február 20-án megjelent írást,  nekem úgy tűnik mintha azóta kiegészítették volna, de ez a lényegen nem változtat.
 
Mivel is nem értek egyet ?
 
" Amennyiben a horgász a halat külső akadással történő fogás után megtartja, az tiltott módszernek (gereblyézésnek) minősül. "
 
Az országos horgászrend ( és a kft. horgászrendje sem)  nem tíltja a kívülről akadt halak megtartását, de az etikai szabályok között megtalálható az a kitétel, hogy a "kívülről akadt hal megtartása nem etikus".
 
Az írás is vétlen akasztásról beszél, azonban a szándékosságot, a vétlenség ellenére is azzal látja kizártnak, ha a halat visszaengedik.  
Ha nem így tesznek, akkor az szerintük gereblyézés.  A gereblyézés mint tudjuk, a hhtv-ben írt tiltott horgászmódszer  és ennek elkövetője egyben elköveti az állatkínzás bűncselekményét is.
 
Nos ezzel van a baj, mert legutóbbi tudomásom szerint e bűncselekmény csak szándékosan követkető el.   Márpedig ha valami vétlen,akkor az egyáltalán nem lehet szándékos.  Lehet ugyan, hogy a halnak sérülést okoz, de ebben az esetben sem állapítható meg az állatkínzás bűncselekménye.
 
Utalnék itt a Legfőbb Ügyészség állásfoglalására, mely a halászat horgászat körében elkövetett állatkínzás bűncselekmény megállapításához a halászati törvény rendelkezéseinek megsértését tesz feltélellé.
 
Persze a vízkezelő hozhat olyan szabályt is, amiben előírja, hogy a kívülről akadt halat, nem lehet megtartani, de nem semmiképpen a fenti érvelés alapján !  Ebben az esetben és a fenti esetben azonban fel kell vállalnia a bizonyítás problémáját. Magyarul, ha csak nem látta,  akkor minden esetben neki kell bizonyítania, hogy a hal kívülről akadt.  

Azokban a még oly nyilvánvaló  esetekben is meg kell ezt tennie, ha olyan halat talának, melynek fogási ideje tipikusan nem a téli időszak, illetve szájba akadva ritkán lehet megfogni. Nevezetesen a ponty és a busa esetében, melyek érthetetlen módon kikerültek a téli tilalmi körből.

Azzal, hogy a pontyot a busát, a harcsával együtt a téli időszakban ismét tilalmi idővel védenék, megkímélnék magukat a bizonyítás nehézségeitől és ezt a kérdést egycsapásra megoldanák. Ha ugyanis valakinél ilyen halat találnak akkor az egyből kimeríteni a szabálysértést.

MNO - PL
Előzetes letartóztatásba helyezte a rendőrség azt a férfit, akit illegális halászaton kaptak, majd a halőrre is rátámadt. Az orvhalász alig egy hónapja volt szabadlábon.

Mindössze egy hónapot töltött szabadlábon a neszmélyi férfi, aki most éppen engedély nélkül horgászott, ráadásul szabálytalanul. Úgynevezett gereblyés horgászatot folytatott, amikor a halőrök tetten érték. A 47 éves férfi pénteken délután ült ki a Duna-partra. Az úgynevezett „Macska lyukat” választotta ki, ahol telente összegyűlnek a halak. A halőrök azonban kiszúrták, hogy a férfi horgászbotja nem szabályos és mozdulatai is elárulták, hogy úynevezett „gereblyézést” végez.

Amikor közelebb értek hozzá, akkot már biztosan látták, hogy a botjára a hagyományos damil helyett egy vastagabb volt ráerősítve. A horog sem volt szabályos. A használt hármas horog arra alkalmas, hogy a hal oldalába beleakadva, az állatnak szenvedést okozva, könnyebben lehessen kiszedni a folyóból.

Az őrök megpróbálták elzavarni, de az orvhorgász káromkodva, fenyegetőzve ellökte magától a hivatalos személynek minősülő őrt. A 47 éves K. Gábort végül a helyszínre érkező rendőrök őrizetbe vették és kezdeményezték előzetes letartóztatását. A bíró még vasárnap helyben hagyta az indítványt és elrendelte az előzetes letartóztatást.

Ezt itt is így kellene csinálni!!!!