A MOHOSZ újraválasztott elnöke szerint a „a lapok le vannak osztva”, mivel míg a horgászjegyekből befolyó összegből minden kiadással járó tevékenységet (szemétszállítás, halasítás, reklámozás) a Tisza-tavi Sporthorgász kft. lát majd el, addig ügyvezetőjének vállalkozása – a Kormorán kikötő – a profitot termelő szolgáltatásokat (elszállásolás, horgásztatás, vendéglátás) végzi el.

Dr. Szabó Imre úgy véli, hogy Hegedűs Gábor saját cégét, a Tiszai-Kormorán Kulturális Sport és Vendéglátó Kft-t „mindenben felkészített arra, hogy a Tisza-tó gazdája legyen.”

Az szövetségi elnök megerősítette, hogy a MOHOSZ a halászati törvénynek azon rendelkezését tekintik mérvadónak, miszerint „a haszonbérlő mindaddig birtokban marad, amíg a haszonbérbe adó az elszámolási kötelezettségének eleget nem tesz [Hhtv. 14. § (3) bekezdés]”.
Utalt rá, hogy hét éve is támogatta, hogy a tó környéki önkormányzatok és megyei szövetségek közösen végezzék a Tisza-tó kezelését, de ellenezte a magánérdek megjelenését, illetve a horgászati jog gazdasági társaság részére történő átadását.

Szabó Imre szerint az új, tervezett horgászrend sem a horgászok érdekeit nézi, hiszen a méretkorlátok emelése kevesebb hal elvitelét jelenti majd, és a háromkilós kősüllő limit háromdarabosra szűkítése is kevesebbet enged elvinni. A lehetőségeket is szűkítik az új szabályok: „miért lenne jobb, ha a horgászok által igen kedvelt zsilipek közeli horgászatot is betiltanák?” kérdezi az elnök.
Szerinte megtévesztés történik a telepítésekkel és a fogási esélyek javulásáról szóló híradásokkal kapcsolatosan is:
A pályázati anyagban vállalt halasítási-terv szerint a Kft és a MOHOSZ összevetésben a következők olvashatók a 2010 – 2015 közötti időszakra:

A MOHOSZ kitart továbbá amellett a meggyőződése mellett, hogy az FVM jogilag hibázott amikor a halászati törvény rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva segédkezet nyújtott a kft.-nek abban, hogy azt a látszatot tudja kelteni, mintha ő lenne majd 2010-től a Tisza-tavon a víz hasznosítója.


Hegedűs Gábor, a nonprofit kft vezetőjének nyilatkozata

„1. A Magyar Népköztársaság Fock Jenő és Aczél György által vezetett Minisztertanácsa un. ingyenes átengedési határozattal a MOHOSZ-nak adományozta a Tisza-tó halászati jogát. (Én azon az állásponton vagyok, hogy Magyarországon 1990-ben bekövetkezett a rendszerváltozás, noha ezt sokan vitatják, és a mellékelt cikket olvasva talán nem alaptalanul.) A Parlament által hozott, a halászatról, horgászatról szóló 1997. évi LXI. törvény 1997. V. 28-án lett kihirdetve. A törvény szerint (54.§. (2). bekezdés) a korábbi átengedési határozatok alapján halászati jogot gyakorló jogosultak halászati joga 2001. január 01-vel a törvény erejénél fogva megszűnt. Azaz a MOHOSZ halászati joga – így a területi engedélyek kiadási joga is 2001. 01. 01.-én megszűnt. A halászati törvény többek között a MOHOSZ honlapján  is elolvasható.
Demokratikus jogállamban az a szokás, hogy az állami tulajdon hasznosítását megpályáztatják. Így történt ez a Tisza-tó vonatkozásában. A pályázatokat a törvény által létrehozott Országos Halászati Bizottság bírálta, amelyben részt vett a MOHOSZ elnöke, és szakbizottságának tagja, akik a saját és a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Társaság pályázatáról döntöttek. Ezt európai kultúrkörnyezetben enyhén fogalmazva is „nem elegánsnak” tartanák. A pályázatot ennek ellenére az OHB döntése alapján a KHT nyerte, és a törvény alapján a Miniszter a pályázat nyertesével köteles szerződést kötni.

2. A hivatkozott Hhtv. 14. §. (3). bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatát 2000-ben több beadvánnyal kezdeményezték. Sajnos az Alkotmánybíróság csak 2008.-ban hozta meg a 460/E/2000. sz. határozatát – interneten megkereshető és elolvasható a határozat  oldalon.
A határozat többek között rögzíti, hogy a halászati jog a törvény erejénél fogva 2001. 01. 01.-én megszűnt. Rögzíti, hogy a halászati jog a Magyar Állam tulajdonát képező elválaszthatatlan vagyoni értékű jog. Rögzíti, hogy a törvény birtokban maradásra vonatkozó rendelkezése a korábbi hasznosító által jogszerűen létesített, tulajdonát képező, el nem vihető halászati létesítményekre, berendezésekre vonatkozik. Rögzíti, hogy a korábbi hasznosító birtokban maradási joga nem terjed ki a halászati vízterületre, és az abban lévő halállományra, ezért a birtokban maradásra vonatkozó rendelkezés nem alkotmányellenes, mert az semmilyen formában nem érinti a halászati jog gyakorlását. A Tisza-tó vonatkozásában egyetlenegy el nem vihető vagyontárgy szerepel a MOHOSZ könyveiben az un. Tisza tavi irányfény, amelyet az AB. határozat alapján mindaddig birtokolhat, míg a kártalanítás ügyében jogerős bírósági ítélet nem születik. Ezt tiszteletben fogjuk tartani.

3. A MOHOSZ a Fővárosi Bíróságon beperelte az FVM-t és a KHT.-t, kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a megkötött szerződés jogellenes, és kötelezze az FVM-t, hogy a MOHOSZ-al, mint a pályázat második helyezettjével kösse meg a haszonbérleti szerződést. A bíróság a keresetet elutasította, amelyet a MOHOSZ megfellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 10-én jogerősen megállapította, hogy a KHT-val megkötött szerződés jogszerű és érvényes, és a MOHOSZ keresetét jogerősen elutasította.

4. A Parlament megalkotta a 2006. évi IV. tv-t, amely többek között úgy rendelkezett, hogy a közhasznú társaságoknak legkésőbb 2009. július 01.-ig át kell alakulniuk gazdasági társasággá, aki nem alakul át, az a törvény erejénél fogva megszűnik. A KHT Közhasznú Nonprofit Társasággá alakult át, amely átalakulást 2009. június 18-án jegyzett be az illetékes cégbíróság. A Nonprofit KFT.-ről legalább annyit érdemes – jogászoknak illik - tudni, hogy a társaság nyeresége a tagok között nem osztható ki, és ha a társaság megszűnik, akkor a vagyona a hasonló közérdekű célra fordítandó az illetékes cégbíróság által. Azaz a Nonprofit Kft. tagjai nem részesülnek a társaság vagyonából.

5. A társaság önkormányzati tagjainak polgármesterei az elmúlt 9 év alatt a számtalan bírósági tárgyaláson személyesen jelen voltak, így közvetlenül, első kézből szerezték az információkat. A MOHOSZ elnöke egyetlen egy alkalommal sem jelent meg egyetlen tárgyaláson sem, azonban az utóbbi időben annál gyakrabban jár be az illetékes Minisztériumba.

6. A térségben megválasztott országgyűlési képviselők pártállástól függően eltérően álltak a kérdéshez. Az egyik oldal szerint „jó-jó, hogy döntött az Alkotmánybíróság, meg az Ítélőtábla”, de azért jó lenne (vélhetően a MOHOSZ-nak) valamiféle megegyezést létrehozni. A másik oldal képviselői a Parlament házszabályának megfelelően írásban megkérdezték a Minisztert, hogy végül is kit illet a Tisza-tó halászati joga, és mit kíván tenni a Miniszter a törvényes állapot helyreállítása érdekében. Gráf József miniszter úr írásbeli válaszában közölte, hogy „A halászati jog használatát átengedő korábbi határozat lejárta után az FVM pályázatának nyertesével kötött szerződés azonnal hatályba, az új haszonbérlő pedig azonnal birtokba lép.”
„2010-re csak az új haszonbérlő által kiadandó területi engedélyek érvényesek.”
„Az FVM honlapján azonban közzétettük a 2010. évi Tisza-tavi területi engedélyek érvényességére vonatkozó közleményt”
A válasz teljes szövege olvasható az országgyűlés honlapján a K/11124/1/2009. írásbeli válasz alatt.

7. A MOHOSZ megtéveszti a horgászokat a 2010. év halászati jogosultjával és a területi engedélyek kiadásával kapcsolatosan. Minden horgász saját döntése lesz, hogy a halászati hatósági igazgatási jogkört gyakorló Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos közleményét fogadja el, avagy a MOHOSZ elnökségének ezzel ellentétes és megtévesztő közleményében hisz. Az viszont tény, hogy a halászati őrzés illetve ellenőrzés során a MOHOSZ által kibocsátott engedélyek érvénytelen lesznek, mint azt az FVM hivatalos közleménye is rögzíti.

8. A MOHOSZ felett törvényességi felügyeletet ellátó Ügyészségnél a Nonprofit Kft. a MOHOSZ megtévesztő közleménye miatt törvényességi felügyeleti intézkedést kezdeményezett, amely eljárás folyamatban van, illetőleg büntető feljelentés megtételére is sor kerül.

9. A saját személyemmel, a családi tulajdonomban lévő vállalkozással és a Nonprofit Kft.-vel kapcsolatos alaptalan összefüggéseket a legnagyobb határozottsággal visszautasítom. Túl azon, hogy a legenyhébb kifejezéssel élve is gusztustalan, jogi keretek között a szükséges intézkedéseket meg fogom tenni minden ilyen méltatlan és alaptalan rágalommal szemben.

10. Végezetül mindenkinek azt tanácsolom, hogy a törvényt, a hatóságként eljáró minisztérium állásfoglalását kövessék, mert aki nem így jár el, azt vélhetően jelentős hátrány és kár érheti.”

 

Forrás: www.peca.hu

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.