2009.12.02. 07:54, varosikikoto
Tisza-Tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit
Korlátolt Felelősségű Társaság
5350 Tiszafüred Kossuth tér 1.
Tárgy: Tájékoztatás a Tisza-tó Halászati jogával kapcsolatban
Tisztelt Horgásztársak !
A Magyar Országos Horgászszövetség ügyvezető elnöke 2009. november 27.-i keltezésű levelében erős csúsztatásokkal tévesen informálja a T. Horgász társadalmat a Tisza-tó halászati jogosultjának személyében 2010. január 01.-vel bekövetkező változással kapcsolatban.
A Tisza-Tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit KFT. tulajdonosai, a Tó melletti Önkormányzatok és Megyei Közgyűlés, valamint a KFT. vezetése kötelességének érzi, hogy az érintett horgászok hiteles és valós tájékoztatást kapjanak a Tisza-tó halászati jogáról.
A Magyar Köztársaság demokratikus jogállam, ami azt (is) jelenti, hogy az állam működését jogszabályok biztosítják, melyek csúcsán a Parlament által alkotott törvények állnak. „A halászatról és horgászatról szóló az 1997. évi XLI. Törvény” 1997. V. 28-án került kihirdetésre, és jelenleg is ez tartalmazza a halászatra-horgászatra vonatkozó hatályos szabályokat.
A törvény rendelkezése szerint a korábban szerzett halászati jogok a törvény erejénél fogva 2000. december 31.-én megszűntek. Az államot megillető halászati jogot haszonbérbeadás útján, pályázati eljárás keretében kell hasznosítani.
A Tisza-tóra 1999-ben kiírt pályázatot a Tisza-tavi Sporthorgász KHT. ( a Közhasznú Nonprofit KFT. jogelődje) nyerte el az Országos Halászati Bizottság döntése alapján. Az OHB döntésére tekintettel a halászati joggal kapcsolatban az államot képviselő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter jogkörében eljáró szakállamtitkár 2002. május 06.-án 15 éves haszonbérleti szerződést kötött a KHT-al.
Az FVM. és a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit KFT. között 2009. október 01.-én aláírt haszonbérleti szerződés módosítása szerint a 15 éves haszonbérleti szerződés 2010. január 01.-én lép hatályba, amely időponttól kezdődően a Tisza-tó vonatkozásában a KFT. lesz a halászati jog jogosultja. (A módosítás aláírására a MOHOSZ ügyvezető elnöke által hivatkozott beadványoknak az FVM illetékes államtitkárságai, osztályai és jogászai által történt tanulmányozása, és vizsgálata után került sor.)
A halászati törvény szerint az adott vízterületre érvényes területi jegyet a halászati jog jogosultja bocsáthat ki, amelynek megléte (az egyéb törvényi követelmények mellett) előfeltétele a horgászat jogszerű gyakorlásának.
A törvény szerint a halászati jog jogosultja az, akivel a Miniszter érvényes és hatályos haszonbérleti szerződést köt, és aki az adott vízterületről vezetett hatósági nyilvántartásban a halászati jog jogosultjaként bejegyzésre kerül.
A KFT. a 2010. január 01.-én hatályba lépő haszonbérleti szerződést bejegyzési kérelemmel benyújtotta az illetékes halászati hatósághoz. Az FVM az irányítása és felügyelete alá tartozó halászati hatóságot értesítette a halászati jog jogosultjának 2010. január 01-én bekövetkező változásáról, a KFT. haszonbérleti szerződésének hatályba lépéséről.
A fenti tények alapján rögzíteni szükséges, hogy a KFT. halászati joga nem a MOHOSZ ügyvezető elnök levelében hivatkozott alkotmánybírósági határozaton, hanem a Parlament által alkotott hatályos, a halászatról és horgászatról szóló törvény rendelkezésein alapul.
A halászati törvény bizonyos rendelkezéseivel szemben 2000. évben kezdeményezett alkotmányossági vizsgálat tárgyában a 2008.-ban meghozott 460/E/2000. AB. határozat a jogalkalmazók számára adott kötelezően követendő jogértelmezést.
A hivatkozott AB. határozat tényként rögzíti, hogy a törvénynek a birtokban maradásra vonatkozó rendelkezése nem vonatkozik az érintett vízterületre és nem vonatkozik az abban lévő halállományra.
Az AB határozat kimondja, hogy a birtokban maradás csak a korábbi hasznosító által jogszerűen létesített, el nem vihető halászati berendezésekre, létesítményekre vonatkozik, ezért az nem akadálya annak, hogy a Magyar Állam, vagy a vele jogszerűen szerződést kötő haszonbérlő gyakorolhassa a halászati jogát. (A Tisza-tó vonatkozásában kizárólag az un. Tisza-tavi irányfény marad a MOHOSZ birtokában. Ez a VI-os öblitőcsatorna végén található)
A halászati jog tekintetében a hivatkozott AB. határozat egyértelművé tette a halászati törvény rendelkezéseit, és deklarálta, hogy a 2000. december 31.-én a törvényben meghatározott korábbi halászati jog megszűnése után a korábbi hasznosító a törvény szerint nem lehet a halászati jog jogosultja.
A MOHOSZ ügyvezető elnöke által írt levél tényszerűen tartalmazza, hogy a MOHOSZ által bejelentett 385.389.593.-Ft (megalapozatlan, és irreális) kártalanítási igény összegszerűségének meghatározása tárgyában 2003. óta per van folyamatban, jelenleg első fokon. A folyamatban lévő eljárásban a bíróság által 2005.-ben kirendelt igazságügyi könyvszakértői vizsgálat és jelentés alapján a MOHOSZ részére a törvényi előírások alapján 2001.-es értéken mindösszesen 681.247.- Ft összegű kártérítés megalapozott.
Ezen pernek a halászati jog gyakorlására vonatkozóan semmilyen kihatása nincs, az a MOHOSZ részére fizetendő jogszerű kártalanítás összegszerűségét fogja eldönteni.
A halászati joggal kapcsolatos törvényi rendelkezéseknek az Alkotmánybíróság határozata alapján egyértelművé tett szabályai szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nem tehetett mást, mint a jogszerű eljárás keretében a 2002.-ben megkötött haszonbérleti szerződést 2010. január 01.-ével hatályba léptette.
Ennek következményeként 2010. január 01.-től kezdődően a Tisza-tó vonatkozásában csak a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit KFT. által kibocsátott területi jegyek birtokában folytatható jogszerűen a horgászat.
A KFT. a területi jegyek értékesítésére vonatkozó intézkedéseket megtette, és a területi jegyek kellő időben megvásárolhatóvá válnak a bizományosi hálózaton, horgászboltokon, kikötőkön, idegen forgalmi helyeken keresztül.
Hegedűs Gábor ügyvezető
Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit KFT.