Tájékoztatás a Felső-Tiszán kialakult jéghelyzetről

ORSZÁGOS MŰSZAKI IRÁNYÍTÓ TÖRZS  2017. 02. 09.

A Felső-Tiszán és a Szamoson egy kisebb árhullám vonult le. Az árhullám a folyókon lévő jégtakarókat megbontotta, emiatt intenzív jégzajlás alakult ki. Az érkező jég összetorlódott Szabolcsveresmart, Záhony és Tiszaszentmárton között több, mint 20 km hosszban. A kialakult jégtorlódás a levonuló árvizet megemelte, a vízhozamot visszaduzzasztotta. Ezért az árvíz Záhonynál 3 méterrel magasabb, közel 700 cm-el magasabb szinten vonul le, mint azt egyébként a víz mennyisége indokolná. A vízszint Záhony térségében a vízszint meghaladta a III. fokú készültségi szinteket, a víz a jégtorodás mellett kilépett a hullámtérre. Záhony fölött a vízszint már apad, a jégzajlás gyakorlatilag megszűnt. A vízügyi szolgálat 2 óránként figyeli a jelenséget és folyamatosan értékeli a kialakult helyzetet. A torlódás alsó végén, Szabolcsveresmart alatt többnyire összefüggő, megbontatlan jégtakaró van Tiszalökig. Itt Dombrádnál és Tiszabercelen a vízállás elérte az I. fokú készültségi szintet.

A következő napokban az árhullám átfolyik a Szabolcsveresmart és Tiszalök közötti szakaszon. Azzal számolunk, hogy a Tiszalöki erőműnek 1500-1600 m3 vízet kell átengednie másodpercenként a holnapi nap folyamán. Az OMIT a helyi védelemvezetéssel elemezte a helyzetet és kidolgozta a jeges árhullám kezelésének lehetséges módjait, figyelemmel arra, hogy jelentős felmelegedés nem várható.

A békésebb forgatókönyv szerint a jégzajlás nem indul meg Tiszalök felett, azt a tiszalöki erőmű zsiliptáblái visszatartják. A záhonyi torlódás és alatta az összefüggő jégtakaró megmarad, az árhullám nem bontja meg. A jeget az érkező víz elvékonyítja, eltünteti, ahogy erre már többször volt példa.

A veszélyesebb forgatóköny szerint számolni kell azzal, hogy az árhullám összetöri az összefüggő jégpáncélt és intenzív jégzajlás indul meg torlaszok kialakulásával. A Tiszalök fölötti szakaszon összesen több mint 40 darab torlasz kialakulására hajlamos kanyarulat van, amelyből most közel 30 darabon áll fenn a veszélye torlódás kialakulásának.

Ez a torlaszok környezetében intenzív vízszintemelkedéssel járhat, ezért értesítettük az önkormányzatokat a lehetséges vízszintek kialakulásáról, hogy a hullámtéri tulajdonosokat figyelmeztessék a veszélyre. Amennyiben szükségessé válik, a jégzajlást jégtörő hajókkal tereljük, károsan magas vízszintek kialakulása esetén a torlódásokat robbantással lazítjuk.

Külön feladat a Tiszalöki erőmű működőképességének megőrzése. 2003-ban az erőmű alatt kialakult torlasz visszatartotta a zajló jeget, ami miatt a jégtáblák berakódtak az erőmű nyílásába és az működésképtelenné vált. Ezt a történést elemezve az OMIT a helyi védelemvezetéssel közösen új beavatkozást dolgozott ki. Ezt a mai nappal kezdjük meg. Lényege, hogy ahol kell robbantással lazítjuk meg a kialakult jégtakarót, és a megbontott jeget jégtörő hajókkal a kisebb veszélyt jelentő tiszadob alatti szakaszra kormányozzuk.

A következő napokban a Tiszalök alatti szakaszt megtisztítjuk a jégtől, hogy az az esetlegesen meginduló, a Felső-Tiszáról  érkező jeget, torlasz kialakulása nélkül tudja fogadni.

A jelenlegi helyzetben mindenképpen pozitív, hogy a záhonyi torlasz visszaduzzasztása miatt az alsó szakaszon az árvízi hozam kisebb, bár tartósabb lesz. A vízszintek nem fogják meghaladni a kezelhető méretű árvízszinteket. Emiatt nem számolunk olyan jeges árvíz kialakulásával, mint amilyen 1985-ben volt, amikor több mint 40 helyen vált szükségessé torlaszrobbantás, 3 darab jégtörő hajó állandó működése mellett. Azonban egy a közeljövőben kialakuló ismételt árhullám előidézhet hasonló helyzetet, ezért fontosnak tartjuk az átgondolt felkészülést az összehangolt védekezésre.

A jéglazító robbantást a Készenléti Rendőrség tűzszerészei, a jégtörést a vízügyi szolgálat Jégvirág I. és Jégvirág X. hajói hajtják végre, a feladatok koordinálását az Országos Műszaki Irányító Törzs végzi. Ez az első alkalom, hogy az idén, 2017-ben elfogadott új jogszabályi keretek között a vízügyi robbantási feladatokat a Készenléti Rendőrség tűzszerészei látják el. A két szervezeti egység 2012 óta szorosan együttműködik, a Készenléti Rendőrségnek jelentős szerepe volt a 2013. évi árvízvédelmi munkákban is. Az együttműködésről szóló jogszabály elfogadása előtt a szervezetek közös robbantási gyakorlatot is tartottak. A mai nap tapasztalatait a szakemberek kiértékelik, és a tapasztalatok alapján ismételten áttekintik a Felső-Tisza jégvédelmi terveit az összehangolt védekezés érdekében.

OMIT, 2017. február 9.