A 2013-ban elfogadott új halgazdálkodási törvény és az ahhoz kapcsolódó minisztériumi végrehajtási rendelet (vhr) számos pozitív változást hozott, amelyek többségét örömmel fogadta a horgásztársadalom – fogalmazott az agrárszektor.hu-nak Udvari Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője. Tájékoztatása szerint a jogszabályi háttér finomítása és pontosítása tovább folyik a gyakorlati tapasztalatok, illetve az érdekvédelmi szervezetek javaslatai és az egyéb ágazati szereplők visszajelzései alapján. 

A jogszabályi pontosítások részeként – a halgazdálkodási törvény előzetes módosítása után - a vhr egyes részei is változnak majd. Az FM a korrekciók közé több olyan javaslatot is beépít, amely az ágazatban működő országos érvényű érdekvédelmi szervezetektől – a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségétől (MAHAL), a Magyar Akvakultúra Szövetségtől (MASZ) és a Magyar Országos Horgász Szövetségtől (MOHOSZ) - származik.

A módosítási elképzeléseket várhatóan tavasszal véglegesítik, de egyelőre a tervezet belső minisztériumi egyeztetése sem történt meg – szögezte le a főosztályvezető. Ezért a végleges változtatások részletei még nem ismertek, és a jelenlegi elképzelések nem képezik a kormány, illetve a földművelésügyi tárca álláspontját.

A jelenlegi tervek szerint a vhr-ben a következő legfontosabb szabályozási változások várhatók:

A kifogás időpontjaként rögzítetni kell az órát és a percet is

A darabszám-korlátozás alá eső halfajok kifogásakor kivétel nélkül minden vízterületen be kell majd írni a fogás időpontját (óra, perc) is. Eddig a legtöbb vízterületen csak a hónapot és a napot kellett rögzíteni a fogási naplókban. Udvari Zsolt szerint a módosításra azért van szükség, hogy a halőrzési ellenőrzések hatékonyabbá váljanak. Az óra és a perc bejegyzésének megkövetelésével ugyanis kiküszöbölhetővé válik, hogy egy naptári napon belül valaki többszöri halőri ellenőrzés mellett is a napi kvóta többszörösét fogja ki – állította a főosztályvezető.

A fogási napló új, 2015-re szánt formájának tervezetében az óra és a perc rögzítésére szolgáló rubrikák már szerepelnek, de az ilyen részletességű bejegyzés csak a vhr módosítása után lesz kötelező. A gyakorlatban az órát és a percet is akkor kell majd a fogási naplókban beírni, amikor a horgászok a megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat kifogják. A hal megfogása és visszaengedése céljából - úgynevezett „catch and release" módon fogott -, azonnal visszaengedett darabszám-korlátozással védett halakat a fogási naplókba továbbra sem kell beírni. 

Öröknaptár a fogási naplókban

A fogási naplóban jelenleg szereplő éves naptár, amelyben a horgászattal töltött napokat kell bejelölni a tevékenység megkezdése előtt, 13 hónapra kiterjedő öröknaptárrá válik. Ennek oka, hogy az állami horgászjegy ma már nem 12 hónapra – tehát egy naptári évre –, hanem a kiváltását követő év január 31-ig érvényes, így az állami horgászjegyhez közvetlenül kötődő fogási napló használhatóságát is ki kell terjeszteni. 

A fogási napló következő év január 31-ig kibővített használhatóságának alapfeltétele, hogy ne 12 hónapos – január 1-jétől december 31-ig terjedő –, hanem 13 hónapos, azaz január 1-től a következő év január 31-ig terjedő naptárat tartalmazzon. Az öröknaptár csak a hónapok napjait tartalmazza (februárban 29-et), a hét napjainak megnevezését nem. Ezért az ilyen típusú naptárat nem kell az adott évhez igazítani, hanem a fogási napló állandó, változtatást évről- évre nem igénylő része lehet.

Milyen büntetést kap, aki nem jelöl? 

A halgazdálkodási törvény folyamatban lévő módosítása arra is kiterjed, mekkora büntetésre számíthat az, aki a horgászattal töltött napokat a fogási naplóban nem jelöli . A tervek szerint a hatóságok első alkalommal nem szabnak ki halvédelmi bírságot azokkal szemben, akik a halfogási tevékenység megkezdésének rögzítését elmulasztják, hanem csak figyelmeztetik az érintetteket. Később azonban a szabálytalankodók legkevesebb 10 ezer forintos büntetésre számíthatnak, hiszen ekkora a halvédelmi bírság legkisebb összege.

Mit kell használni a fogási naplók kitöltéséhez?

A jogszabály-módosítások azt is egyértelműsítik majd, hogy a fogási napló bejegyzéseit mindenképpen tollal, kitörölhetetlen módon kell rögzíteni a jövőben. Erre a főosztályvezető szerint az utóbbi időszakban megnövekedett visszaélések gyakorisága miatt van szükség.

Csalizás idegenhonos halfajokkal

A jelenlegi szabályozás azt írja elő, hogy idegenhonos halfajokkal kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen lehet horgászni, ahonnan a csalihalakat kifogták. A jövőben e rendelkezés csak az élő csalihalakra terjed majd ki, vagyis élettelen állapotban idegenhonos halfajokat (például a gyakran alkalmazott ezüstkárászt) is bárhol lehet majd használni csaliként.

MTI-fotó: Mészáros János

Horgászvizsgák

A halgazdálkodási hatóságok minden megyében kéthavonta lennének kötelesek horgászvizsgát szervezni az eddigi negyedéves gyakoriság helyett.

Mit kell tenni a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken?

A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken az állami horgászjegy mellett az állami horgász fogási napló is kötelező halfogásra jogosító elemmé válik amiatt, hogy a jövőben a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen kifogott idegenhonos halakat is be kell jegyezni a naplóba. E szabályt a kifogott idegenhonos halfajok mennyiségének megismerése, illetve a természetes vízi halfogási statisztikák pontosítása érdekében vezetnék be – közölte Udvari Zsolt.

Nem nyilvántartottnak számít minden olyan víz, amely halgazdálkodási vízterületnek minősül, de a hatóságok még nem vették nyilvántartásba. A gyakorlatban ezek zöme kisméretű állóvíz, kisvízfolyás vagy csatornaszakasz, amelyeket a korábbi terminológia szerint összefoglaló nevén „vadvizeknek ” neveztek, de idetartozhatnak az újonnan létrejött, még nem nyilvántartásba vett bányatavak is. A haltermeléssel foglalkozó halastavak és a 0,5 hektárnál kisebb, magánterületen található állóvizek nem számítanak halgazdálkodási vízterületek, így ezekre a nyilvántartott/nem nyilvántartott felosztás nem vonatkozik. 

Nem változnak a tilalmi idők és a napi kvóták

A jelenlegi tervek szerint a napi kifogható halkvóták és a tilalmi idők nem változnának a tavalyi országos-általános szabályozáshoz képest – jelentette ki az agrárszektor.hu-nak Udvari Zsolt. Ugyanakkor számítani lehet arra, hogy halgazdálkodásra jogosultak saját hatáskörükben a jogszabályi korlátozásoknál szigorúbb helyi kvótákat léptetnek életbe 2015-ben. Ez lesz a helyzet például a Balatonon, ahol maximálják a kifogható nemes halak éves darabszámát. Mint az agrárszektor.hu beszámolt róla, a Tisza-tavon szintén durva szigorításokat vezetnek be.

Feláll a „halkommandó”

Állami halászati őri csoportot hoz létre az idén az agrártárcához tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – derült ki az agrárszektor.hu korábbi cikkéből. Az állami őrök bárhol és bármikor ellenőrizhetnek majd, akár razziaszerűen is. A minisztérium szerint fontos, hogy mostantól a halgazdálkodó szervezetektől független, állami alkalmazású és országos illetékességű halőrzési csoport is működjön az országban.