2013.10.30. 15:20, varosikikoto
A hatályát vesztett törvény gyakorlatilag semmilyen korlátozást nem taralmazott a halászok számára. Korábban annyi hálót tettek ki, amennyit nem szégyelltek (és nem szégyellősek, ezt megtapasztalhattuk), korlátot csak a vízfelület nagysága szabhatott. Ma már nem csak a hálók mennyiségét, de a típusát, méretet is szabályozni kívánja a rendelet, de ami a legnagyszerűbb, hogy talán végleg megszűnik ívó halak tilalmi időszakban való lehalászása, és megbarátkozhatnak a halászok is a horgászokra örök idők óta vonatkozó mennyiségi korlátozással.
Ez már haza lehet vinni...
Az egyébként meglehetősen gyér természetesvízi halállománynak jót tenne már, ha a cserkészkolbász méretű csuka végre tényleg nem a bilincsen végezné, vagy a csodaszép tíz kilós süllőket visszahelyeznénk, hogy másnak is megadassék az élmény, hogy kapitális halat fogjon. A méltatlanul, szinte semmire sem becsült kis csapósügér végre méretkorlátozás alá eshetne, hogy nálunk is lehessen kilós egyedeket fogni, mint szerte európában. Észre kell venni, hogy lassan külön iparággá fejlődik az UL (ultra light, azaz ultra könnyű) pergetés, ami részben a sügérnek köszönhető. És persze, hogy teret hódít az UL, mikor vizeinkben szinte képtelenek a halak megnőni, hiszen azokat bicskamétertükben már haza lehet vinni horgásznak halásznak egyaránt - nem is beszélve a kontroll totális hiányáról. Ha véletlen mégis megúszná néhány a hűtőládát, akkor még vár rá fél év terror a ősztől tavaszig, amíg szinte hárborítatlanul hazánkban tartózkodnak kormoránok tízezrei.
Nőhetne kilósra is, de egyelőre szinte esélytelen
Bízunk benne, hogy hazánk vizei éveken belül európaszerte újra elismertek, halban bővelkedők lesznek, és a horgászturizmus valóban húzóágazattá feljlődik.
A végrehajtási rendelet tervezetéből készítettünk egy kivonatot, ezt a társadalmi szervezetek november 1-ig véleményezhetik - azaz utána is, de akkor már késő lesz...
”Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A dokumentum célja a társadalmi egyeztetés elindítása és a jogalkotási folyamat átláthatóvá tétele, amelynek alapján, illetve eredményeként a mellékelt előterjesztés valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat!”
Fogalmi meghatározások:
- aktív halászeszköz: minden olyan hagyományos, nem tiltott halászeszköz, amelynek az engedélyes folyamatosan legfeljebb az eszköz legalább 10 méteres körzetében van, és legalább óránként ellenőrzi a halászeszköz megfelelő működését;
- passzív halászeszköz: minden halászeszköz, amely nem minősül aktív halászeszköznek.
Rendeletek:
- Ha az adott halgazdálkodási vízterület 200 ha-nál nagyobb vagy folyóvíz esetén 20 km-nél hosszabb, azon kíméleti területet kell kijelölni.
- A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelme érdekében kijelölt kíméleti területen legalább november 1-jétől június 15-ig tartó halászati és horgászati tilalmat kell elrendelni.
- A halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok Hhvtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti gyérítésére, riasztására kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat feltételekkel.
- A területen lévő vadászatra jogosult a gyérítésében és riasztásában költségtérítés ellenében köteles együttműködni, illetve azt elvégezni.
- A Hhvtv. 13. § (1) bekezdése szerinti mesterséges körülmények közötti szaporítás céljából kifogott halak begyűjtését a kifogható mérettartomány és az egyedszám megadásával kutatási vagy haltermelési célból engedélyezheti a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága.
DE:
- Fajlagos tilalmi időben – az érintett halfajok helyi állományainak természetes megújulása veszélyeztetésének kizárása érdekében – az adott halfaj egyedeinek begyűjtése nem végezhető.
- Ha a Hhvtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek másként nem rendelkeznek, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen tilos a halászat, valamint az őshonos halfajok bármilyen halász- vagy horgászeszközzel, illetve -módszerrel történő kifogása, kivéve az engedélyezett halmentés eseteit. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászni csak állami horgászjegy birtokában, a hal megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.
- A halászati engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az érintett halgazdálkodási vízterület halgazdálkodásra jogosultjával kötött, a halászati tevékenység végzésének részletes feltételeit tartalmazó szerződéssel (a továbbiakban: halászati szerződés).
- A halászati szerződésben a halgazdálkodásra jogosult meghatározza azokat a Hhvtv. és e rendelet szerinti fogási eszközöket és módokat, amelyeket a halászati engedélyes használhat, továbbá meghatározza a kifogható halak fajonkénti és összesített mennyiségét, valamint azt az ellenértéket, amellyel a halászati engedélyesnek évenként hozzá kell járulnia a vízterület halgazdálkodási tevékenységéhez, a haltelepítésekhez.
- Kereskedelmi célú halászati engedéllyel csak az abban foglalt méretű és darabszámú eszköz használható, amelynek meghatározásakor a következő előírásokat kell betartani:
- Egyedileg használatos aktív eszköz esetében a hálóterület nem lehet több, mint 16 m2, csoportosan használatos aktív eszköz esetében a hálóterület nem lehet több, mint 100 m2/fő,
- Passzív eszközből adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen hektáronként legfeljebb 1 db engedélyezhető, ami varsa esetén legfeljebb 2 m első karika-átmérőjű, egyéb eszköz esetén pedig legfeljebb 21 m2 hálóterületű halászeszköz lehet.
- A kereskedelmi célú halászati engedéllyel rendelkező az általa használt valamennyi passzív halászeszközt úgy köteles a vízfelszín felett, jól látható módon megjelölni, hogy abból egyértelműen azonosítható legyen az eszközt használó halászati engedélyes. Az azonosításhoz fel kell tüntetni a halász nevét, a halászati engedély számát. A halászati engedélyes az általa használt jelölést a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága felé köteles bejelenteni.
- A kereskedelmi célú halászati engedélyes legkésőbb a megelőző hét utolsó munkanapjáig köteles a tárgyhétre vonatkozó halászati tervet a halgazdálkodásra jogosultnak leadni. Köteles továbbá bejelenteni a halgazdálkodásra jogosultnak a fogási zsákmány GPS koordinátákkal meghatározott kirakodási helyét. A halászati engedélyes kizárólag e bejelentett helyen és időben rakodhatja ki a fogási zsákmányt.
- Az állami halászjegy 1 db legfeljebb 16 m2 háló területű aktív halászeszköz, és 5 db legfeljebb 1,5 méter karika átmérőjű varsa egyidejű alkalmazására jogosít fel. A varsákat úgy lehet alkalmazni, hogy a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület 1 hektárnyi területén egy időben csak egy eszköz lehet kihelyezve.
- Az állami horgászjegy 2000 Ft díj ellenében váltható és a kiadásának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes.
- A turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy – legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalhalfogó hálót "használhat".
- A turista állami horgászjegy a váltás időpontjától számítva a 90. nap végéig érvényes.
- A Hhvtv. 40. § (3) és (5) bekezdésében foglalt esetekben az állami horgászjegy birtokában egy darab, egy – legfeljebb háromágú – horoggal felszerelt horgászkészség használható.
- Az Hhvtv. 40. § (5) bekezdés szerint mentesített személy a (3) bekezdésben meghatározott felügyelet mellett horgászhat.
- A területi jegynek a nyomon követhetőség érdekében sorszámozottnak és tőpéldányosnak kell lennie.
- Az összes – darabszám-korlátozással érintett és nem érintett – kifogott őshonos hal összes tömege nem haladhatja meg a napi 10 – a (13) bekezdés szerinti horgász esetén pedig a napi 5 - kg-ot. Ha a horgász vagy halász olyan őshonos halat fog, amellyel a 10 – (13) bekezdés szerinti horgász esetén pedig az 5 – kg-os súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, azonban aznap több őshonos halat nem foghat ki.
- A napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajok esetében egy fajból legfeljebb 5 kg fogható naponta.
- A Hhvtv. 40. § (3) és (5) bekezdés szerinti horgász a 9. melléklet szerinti napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső fajokból naponta összesen 5 kg-ot foghat ki.
- Horogra kívülről akadt őshonos halat megtartani tilos.
- A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad.
- November 1. és március 15. közötti időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár használata a halfogási tevékenységhez tilos.
- A horgászat megkezdésekor a horgász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő éves naptárban az adott napot. Vízi járműből végzett horgászat esetén az indulás számít a horgászat megkezdésének, ekkor kell bejelölni a napot.
- Jogi személy számára kiadott halászati engedélyben az engedélyező hatóság állapítja meg az alkalmazható eszközök méretét és mennyiségét.
- Nyakzóhálónak – a halgazdálkodási terv szerinti vagy eseti – a Hhvtv. 47. § (3) bekezdése szerinti alkalmazására akkor kerülhet sor, ha ahhoz a 16. § (1) bekezdés b)pontja szerinti engedélyt az alkalmazó megkapta.
- A Hhvtv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények megléte esetén a Megbízott a határidőn túl, vagy hibásan kitöltött fogási napló leadásával egy időben is kiadhatja az állami horgászjegyet. Ebben az esetben az állami horgászjegy díja a mindenkori díj kétszerese.
- Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt darabszám-korlátozás alá eső halat a horogtól való megszabadítás vagy – állami halászjeggyel rendelkező személy halászata esetén – a halászeszközből történő kivétel után köteles a fogási naplóba bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni. A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat vagy halászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni.
- Halászati őrként a halgazdálkodásra jogosult képviselője kivételével nem alkalmazható olyan személy, aki az adott vízterületre érvényes halászati engedéllyel, illetve érvényes halászati területi engedéllyel rendelkezik.
- Ha a Hhvtv. 56. § (1) szerinti halgazdálkodásra jogosult képviselője rendelkezik a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága előtt tett halászati őri vizsgával, úgy elláthatja a jogosult halászati őr feladatát a saját kezelésében lévő halgazdálkodási vízterületen.
- A halgazdálkodásra jogosult a Hhvtv. 56. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartott halgazdálkodási vízterület őrzését társadalmi halőr megbízásával is végezheti.
- A 2013. évre kiadott halfogásra jogosító okmányok 2013. december 31. napjáig érvényesek, kivéve azon állami horgászjegyeket, amelyek éven túli érvényesítésére van lehetőség.
Táblázatok:
forrás: kormany.hu
forrás: kormany.hu
forrás: kormany.hu
*Megjegyzés: A felső méretkorlátozással védett halfajok felső méretet elérő vagy meghaladó egyede esetében a halgazdálkodási érték példányonként a táblázat szerint számított érték ötszöröse.
Tehát, aki ellop egy 12 kilós süllőt, az várhatóan 3000x12x5, azaz 180e forint értékben lesz felelősségre vonva (a szerkesztőség megjegyzése).
Forrás: Fisingtime.hu
Kormany.hu
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum