2013.06.27. 16:07, varosikikoto
A teljes terjedelem Pdf. formátumban:
2013. évi CII. Törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről Pdf.>>>>>>>>
A teljes terjedelem Word formátumban:
2013. évi CII. Törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről Word.>>>>>>>>
2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről
Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halgazdálkodási jognak és a haltermelésnek a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével összhangban való gyakorlása, továbbá a természetes vízi ökoszisztémák halállományának megóvása, fenntartható hasznosítása és a haltermelés fejlesztésével a hazai étkezési halellátás biztosítása érdekében, a halgazdálkodás és a halvédelem
feltételeinek meghatározására a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A törvény hatálya
1. §
(1) E törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző vagy befolyásoló személyek – különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízilétesítmények üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a vízhasználók – jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza.
(2) E törvény hatálya a horgászat, a haltermelés, a tiltott eszközök és módok, a halászati őrzés, a halkereskedelem, a halállományt veszélyeztető állatfajok állományának felmérése, riasztása, gyérítése, a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyedek telepítése vonatkozásában a haltermelő létesítményre is kiterjed.
(3) Természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában:
1. bányató: olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és földalatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi;
2. csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény;
3. fogási napló: a horgászat vagy halászat során kifogott halak – nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti – kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány;
4. gereblyézés: a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer;
5. hal: a halak, illetve a körszájúak csoportjába tartozó állatfaj, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;
6. hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a halászat vagy a horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése;
7. halastó: olyan haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat;
8. halállomány: a halak és a más hasznos víziállatok összessége;
9. halászat: a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási
vízterületen történő rekreációs vagy kereskedelmi célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot;
10. halgazdálkodás: a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma;
11. halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt;
12. halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel ellátott vízterület esetén a védmű mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény;
13. haltermelés: az Európai Halászati Alapról szóló 2006. július 27-i 1198/2006/EK rendelet szerinti akvakultúra gyűjtőfogalmon belül valamely halfaj állományának mesterséges módon történő termelése;
14. haltermelési létesítmény: olyan mesterséges létesítmény, amelyet haltermelésre használnak, ilyen célra terveztek és engedélyeztek, továbbá a települések belterületén vagy tanya földterületén fekvő, legnagyobb vízállás esetén 0,5 hektár kiterjedésnél kisebb vízfelületű állóvizek;
15. holtág: a folyóvíz azon mederrésze, amelyet a folyóvíz természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla;
16. horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és
horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása;
17. horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve;
18. ívóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak az eredményes szaporodáshoz;
19. más hasznos víziállat: a rák, a béka, a kagyló, a pióca, a csővájó féreg, az árvaszúnyog, egyéb haltáplálékszervezet, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;
20. meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít;
21. nyakzó háló: olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet;
22. nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette;
23. telepítés: a hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítási céllal történő kihelyezése halgazdálkodási vízterületre;
24. turista állami horgászjegy: olyan, magyar és külföldi állampolgárok számára, meghatározott díj ellenében, meghatározott időszakra, meghatározott szabályok szerinti horgászatra feljogosító állami horgászjegy, amely a törvény hatálya alá tartozó vízterületeken lehetővé teszi a horgászatot;
25. vermelőhely: a vizek azon mederrésze, általában mélyebb mederalakulata, amelyet a halak a téli, hideg vízhőmérsékletű időszakban csoportosan vagy tömegesen felkeresnek, és ahol viszonylagos nyugalmi állapotban töltik a téli időszakot;
26. visszatelepítés: a halgazdálkodási vízterületre jellemző őshonos – de a halgazdálkodásra jogosult által el nem hárítható ok miatt állományában megfogyatkozott vagy eltűnt – halfaj halgazdálkodási vízterületre történő kihelyezése önfenntartó populáció kialakítása céljából;
27. vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;
28. vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak,
mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való
befolyásolása;
29. vízhasználó: aki vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;
30. vízilétesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása, megfigyelése céljából befolyásolja;
31. víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény, amely alkalmas az állandó víztartásra.
3. Alapvető rendelkezések
3. § Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani.
4. §
(1) A halgazdálkodás a halgazdálkodási vízterületeken történő horgászati és halászati célú halgazdálkodási hasznosítást, valamint a haltermelési létesítményekben megvalósuló akvakultúra-gazdálkodást foglalja magába.
(2) Haltermelés haltermelési létesítményben és nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatható.
5. §
(1) A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben.
(2) A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.
6. §
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a Magyarország halgazdálkodási vízterületein élő halállomány az állam tulajdonát képezi. Az e törvény alapján az állam tulajdonát képző halak és más hasznos víziállatok a jogszerű kifogásukkal vagy elhullásukkal kerülnek a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába.
(2) A hal kifogására az adott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az általa feljogosított, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező személy (a továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.
(3) A jogosulatlanul kifogott hal, valamint más hasznos víziállat a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába kerül, ha a vízbe élve már nem helyezhető vissza.
II. FEJEZET
A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK ÁLTALÁNOS VÉDELME
4. A hal élőhelyének védelme
7. § A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza.
8. §
(1) A halgazdálkodásra jogosult köteles a hasznosított vízterület halállományát, életközösségét, valamint a hal élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását elősegíteni, továbbá áradás vagy a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok mentését elvégezni.
(2) A veszélyeztetett őshonos halállományok mentése a halgazdálkodásra jogosult kötelezettsége. Ha az adott vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, a halállomány mentését – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – a halgazdálkodási hatóság végezteti el.
9. §
(1) A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelméről halgazdálkodási vízterületenként külön kell gondoskodni.
(2) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti helyet – ha annak ökológiai szerepe indokolja – halgazdálkodási kíméleti területnek jelöli ki és halfogási tilalmat rendel el.
(3) A halállományok telelő és szaporodó helyein, különösen halgazdálkodási kíméleti területen, a halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti. A kezdeményezésnél a halgazdálkodási hatóság mérlegeli, hogy a vízhasználati módok veszélyeztetik-e az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott védelmi funkció megvalósulását.
10. §
(1) A halgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok állományának
a) nemzetközi vagy országos program keretében történő felmérésére, illetve
b) riasztásának, gyérítésének (a továbbiakban együtt: gyérítés) elvégzésére vagy elvégeztetésére
kötelezheti a negyven hektárnál nagyobb halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultat.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezés abban az esetben adható ki, ha
a) a károkozás ökológiai hatása jelentős,
b) a gyérítésnek a természet védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott akadálya nincs,
c) a gyérítés közbiztonsági és vadászati feltételei fennállnak.
(3) A halgazdálkodási hatóság az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérésére, illetve az ellenük való védekezés – különösen az ökológiai célú, szelektív halászat – elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat vagy a haltermelési létesítmény üzemeltetőjét.
(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezés a veszélyeztetés jelentős ökológiai hatása esetén adható ki.
11. §
(1) Ha a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a következő élőhely- és állományvédelmi intézkedéseket rendeli el:
a) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag, etetőanyag vízbe helyezésének korlátozása vagy tiltása,
b) a halállományban észlelt elhullás esetén a haltetem eltávolítása, megsemmisítése,
c) a gépi meghajtású vízi jármű használatának korlátozása vagy tiltása,
d) erős vízszint-ingadozás miatt kialakult helyzetekben a halállomány, különösen a halivadék a kijelölt
nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre való visszajuttatása,
e) a 9. § (2) bekezdés szerinti intézkedés,
f ) a 10. § (1) és (3) bekezdése szerinti intézkedés.
(2) Az (1) bekezdés a), c), e) és f) pontja szerinti eljárás a halgazdálkodásra jogosult kérelmére is lefolytatható.
(3) Az élőhely- és állományvédelmi intézkedések halgazdálkodással kapcsolatos költségeit a halgazdálkodásra jogosult köteles viselni.
5. A halak és a halállományok védelme
12. § A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása, illetve gyűjtése – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – tilos.
13. §
(1) Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak – a 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével – másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők.
(2) Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak másik halgazdálkodási vízterületre nem telepíthetők. Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból – a halgazdálkodási hatóság engedélyével – helyezhetők ki.
14. §
(1) Halgazdálkodási vízterületre kizárólag a Pannon biogeográfiai régióból származó hal egyede telepíthető.
(2) Haltermelő létesítménybe a Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal a halgazdálkodási hatóság engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szabályozott esetekben, feltételekkel és módon telepíthető.
(3) Az idegen és nem honos fajoknak haltermelő létesítménybe történő telepítése az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Tanácsi Rendelet) és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet alapján végezhető.
(4) A Tanácsi Rendeletben meghatározott halfaj halgazdálkodási vízterületre történő telepítésére – a természet védelméről szóló törvényben meghatározott előírásokra is figyelemmel – engedély csak akkor adható, ha
a) a telepíteni kívánt vízterület teljesen zárt, lefolyástalan, vagy
b) a telepíteni kívánt állomány szaporodásra képtelen és a természetvédelmi hatóság véleménye alapján ökológiai kockázatot nem jelent.
(5) Halgazdálkodási vízterületre és haltermelő létesítménybe hal csak a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott forgalmazási és mentességi igazolásoknak való megfelelés esetén telepíthető.
15. § A halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére az őshonos halfajokra jogszabályban meghatározott tilalmi időt meghosszabbíthatja, az őshonos halfajokra további méret-, illetve mennyiségi korlátozást írhat elő vagy általános halászati, illetve horgászati tilalmat rendelhet el, ha
a) az adott halgazdálkodási vízterületen veszélyeztetett állományú halfaj védelme,
b) valamely védett vagy veszélyeztetett halfaj védelme,
c) mentett, visszatelepített vagy telepített egyedek védelme,
d) állategészségügyi vagy ökológiai veszélyhelyzet hatásának mérséklése,
e) túlhasznosítás megakadályozása vagy illegális halászati és horgászati tevékenység felszámolása, vagy
f ) kiemelkedően fontos közérdek biztosítása érdekében indokolt.
16. §
(1) A halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a jogszabályban meghatározott tilalmi időt megrövidítheti, az alól vagy a halászati és horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alól a halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet.
(2) A közösségi jelentőségű fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a következő esetekben hozhatja meg:
a) közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból,
b) a halállományok és a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében,
c) kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából,
d) az érintett halállomány nagyságához mérten kis egyedszámú szelektív kifogás, tartás, illetve hasznosítás érdekében,
e) más hasznos víziállatok, valamint a természetes vízi élőhelyek védelme érdekében, vagy
f ) más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és magántulajdon súlyos
károsodástól való megóvása érdekében.
(3) A (2) bekezdés szerinti halgazdálkodási hatósági döntésben meg kell határozni:
a) a halfajt és az egyedek számát,
b) a fogás módját, eszközeit,
c) azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható,
d) a tevékenység időtartamát, és
e) a tevékenység halgazdálkodási hatóság általi ellenőrzésének módját.
(4) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult részére a (3) bekezdés szerinti tevékenység végrehajtásáról jelentéstételi kötelezettséget ír elő.
(5) A közösségi jelentőségűnek nem minősülő fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a (2) bekezdésben szereplő eseteken túlmenően
a) az adott vízterületen elhanyagolható mértékben vagy nem szaporodó, telepítéssel fenntartott állományú halfaj hasznosítása,
b) az okszerű gazdálkodás biztosítása, vagy
c) jelentős sportesemény megrendezése érdekében is meghozhatja.
(6) A halgazdálkodási vízterület közérdekből
a) a génállomány megőrzése érdekében,
b) a természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt,
c) oktatási és kutatási célból, vagy
d) országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése miatt különleges rendeltetésűvé nyilvánítható.
17. § Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe, ilyen egyed kereskedelmi forgalomba nem hozható.
18. §
(1) A halgazdálkodási vízterületen bekövetkezett halpusztulást a halgazdálkodásra jogosult köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti halpusztulás esetén a meder tulajdonosa, használója, a vízilétesítmény üzemeltetője, a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója, valamint a halgazdálkodásra jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését köteles lehetővé tenni és tűrni, illetve abban közreműködni.
(3) A halgazdálkodási vízterületen bekövetkező, tömeges jellegű halpusztulás okainak felderítése a halgazdálkodási hatóság feladata, amelyről a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt vízélettani laboratórium útján gondoskodik. Ha a vizsgálat eredményeképpen a halpusztulásért felelős személye megállapítható, a halgazdálkodási hatóság a felelőst a vizsgálat költségeinek a viselésére kötelezi.
(4) A vízminőségi kár elhárítására a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
19. §
(1) A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a tevékenységét olyan formában végezni, amely a hal szaporodását elősegíti, illetve a halgazdálkodásra jogosultat a víz leeresztésével, feltöltésével járó vagy más, a halgazdálkodási jog gyakorlását akadályozó tevékenységének megkezdéséről és annak várható időtartamáról – az elrendelt ár- és belvízvédekezési, vagy vízminőségi védekezési készültséget kivéve – legalább tíz nappal megelőzően értesíteni.
(2) A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében, a halgazdálkodási hatóság a vízfolyásokon, folyókon tervezett vagy megvalósult, a hosszanti átjárhatóságot akadályozó műtárgyak és vízilétesítmények engedélyesének hallépcső létesítését és működtetését írja elő.
(3) A vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során – az élet- és vagyonbiztonság védelme körébe eső vízszintszabályozás kivételével – köteles figyelembe venni a halak ívási idejét. Az ökológiai szempontok szerinti vízszinttartási előírásokat a vízilétesítmény vízjogi engedélye határozza meg.
(4) A vízvisszatartási és öntözési célú víztározók halgazdálkodási hasznosítását a vízgazdálkodási feladatokra figyelemmel kell tervezni és végezni.
III. FEJEZET
HALGAZDÁLKODÁS
6. Haltermelés, akvakultúra
20. §
(1) Hal és más hasznos víziállat haltermelési létesítményben úgy termelhető, hogy nem veszélyezteti természetes vagy természetközeli vízi élőhelyek őshonos faunáját és flóráját.
(2) A haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.
(3) Forgalmazási céllal halat és más hasznos víziállatot tartó és tenyésztő, illetve annak termékeit előállító természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet a haltermelés során köteles betartani a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltakat.
21. §
(1) A halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltak alapján, haltermelés a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén is folytatható. A halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés engedélyezését, feltételrendszerét a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti haltermelés esetén a telepített hal tulajdonjoga, kifogása és forgalomba hozatala tekintetében – a horgászat kivételével – az adott halgazdálkodási vízterület vagy annak része haltermelési létesítménynek minősül.
(3) A haltermelési létesítményben tartott halállományok a termelési folyamat ideje alatt az üzemeltető tulajdonát képezik.
7. Halgazdálkodási jog
22. §
(1) A halgazdálkodási jog, mint vagyoni értékű jog a halgazdálkodási vízterületeken – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az államot illeti meg. A halgazdálkodási joggal kapcsolatos jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja.
(2) A halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható.
(3) A halgazdálkodási jog jogosultja:
a) a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlő,
b) a halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe adása esetén a vagyonkezelő,
c) a halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adására irányuló érvényes szerződés hiányában az állam,
d) a földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében
az alhaszonbérlő.
(4) A halgazdálkodási jog gyakorlója köteles
a) a halgazdálkodási tervben előírtak szerint a halállományokat telepítésekkel szinten tartani és fejleszteni,
b) az őshonos halfajok és vad típusú fajták, más őshonos hasznos víziállatok állományát védeni, szükség szerint az eltűnt őshonos halfajokat, halállományokat visszatelepíteni,
c) a vízi életközösség biológiai sokféleségét fenntartani,
d) a vízi élőhelyeket és a természeti környezetet megóvni,
e) a halászati őrzést és a halvédelmet hatékonyan működtetni,
f ) a halgazdálkodási vízterületen elhelyezkedő vízilétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez fűződő vízgazdálkodási szempontok figyelembe vételére, és
g) az egyéb társadalmi, gazdasági közérdeket figyelembe venni.
(5) A halgazdálkodásra jogosult – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott halgazdálkodási tevékenységeket maga köteles végezni.
(6) A halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért és gyakorlásáért a halgazdálkodásra jogosult felel.
23. § Az önkormányzatot illeti meg a halgazdálkodási jog, ha az ingatlan, amelyen a halgazdálkodási vízterület fekszik, a folyó mentett oldalán helyezkedik el és az önkormányzat többségi tulajdonában áll.
8. A halgazdálkodási jog átengedése
24. § Az államot megillető halgazdálkodási jog átengedhető
a) a 16. § (6) bekezdése szerinti halgazdálkodási vízterületek esetén vagyonkezelési szerződéssel
aa) költségvetési szerv részére,
ab) az állam 100%-os tulajdonában álló olyan gazdálkodó szervezet részére, amely alapító okiratában
vagy jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja azt hasznosítani, vagy
b) haszonbérleti szerződéssel természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet részére.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum