A mostani versenyen a fogási eredmények egy kicsit elmaradtak az itt megszokottól, de azért a holtágban található csuka állomány most is „megvillantotta a foga fehérjét”. A szombati fordulón hűvös, nyugodt idő fogadta a mezőnyt, sem szél, sem eső nem nehezítette a horgászatot. A hosszú aszályos nyár miatt a szokásosnál alacsonyabb vízszint alakult ki, ami inkább előnyt, mint hátrányt jelentett. Ennek ellenére minden adott volt egy jó horgászathoz.

Egy, a kikötőhöz közeli, nagyobbacska szigetet is magába foglaló sekélyebb vizű szakasz alkotta a pályát. Jó néhányszor horgásztunk már rajta. Eddig még mindig sikerült halat fognunk az itt rendezett versenyeken. A megmérettetés kezdetét jelző puskalövés eldörrenésekor még abban reménykedtünk, hogy ez így is marad, és előbb- utóbb kitaláljuk, hogy lehet becsapni a csukákat. Hat órán keresztül bombáztuk a holtág vizét gumicsalikkal és körforgókkal felváltva, hisz ezekkel a csalikkal fogtuk a csukák jelentős részét a Tiszaalpári horgászataink során. Az idő fogytával egyenes arányban csökkent a remény és nőtt a tanácstalanság csónakunkban. Egy újabb puskalövés véget vetett a versenynek. Megúsztuk ... mármint hal nélkül. A fordulón 58 db csukát fogott a mezőny és a későbbi beszélgetésekből az is kiderült, hogy a csukák nagy részét az általunk is használt csalikkal fogták, de minket ez nem nagyon vigasztalt. Próbáltuk megfejteni, hogy hol hibáztunk és már a másnapi fordulóra koncentrálva tanulni az esetleges hibákból.

Vasárnap reggel az előrejelzések ellenére az előző naphoz hasonló, nyugodt idő várt minket. A pályát a kikötőtől távolabb, egy mélyebb szakaszon jelölték ki, ahol a legtöbb csapathoz hasonlóan külső íven, a mélyebb vízen választottunk magunknak helyet. Alighogy elkezdődött a forduló, több csónakban is fárasztottak, szákoltak, ami minket is feldobott - lesz itt hal-, biztattuk egymást.

Akasztottunk is egyet gumihallal, de fárasztás közben lefordult, majd jött egy újabb ugyancsak gumira, ez már szákba került, gyönyörű 70 centis csuka volt. Eseménytelenül dobáltunk tovább, egy darabig semmi nem történt, majd Zsolt csalit váltott, gyorsan jött is a kapás, erőteljes kirohanás jelezte, hogy a hal nem lesz kicsi, végül sajnos ez is lemaradt.

A szerencsével eléggé hadilábon álltunk. Még volt egy kapásom körforgóra, ami meg se akadt.  Újabb és újabb helyeken próbálkoztunk a mély oldalon, de már megint nem akart össze jönni. A verseny negyedik órájában beszélgetéseink a felszerelés eladása és egy új hobbi körül forogtak. Ekkor úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a kevésbé horgászott sekélyebb belső ívet. Nagyméretű excenterrel szerelt körforgókat tettünk fel, Zsolt kapta az első kapást, az előző halhoz hasonló 70-centi körüli csukát mérlegelhettünk, majd én következtem. A lassan fenék felet vezetett 5-ös körforgót elkapta egy 80 cm-es szépség. A hátralévő egy órát már jobb hangulatban horgásztuk végig, mind a ketten tudtunk fogni egy-egy mérhető halat. Az utolsó fordulóban 99db halat fogtak a versenyzők. Mi az öt szép csukánknak köszönhetően megszereztük a harmadik helyet, míg összetettben a hetedik helyen végeztünk. A szervezőknek köszönjük a 2013-as színvonalas versenysorozatot és reméljük, hogy jövőre újra megszervezik ezeket a jó hangulatú, családias versenyeket.

Elek Gyula

Képek:http://www.orpb.hu/galeria